„Nicolaus Steno” változatai közötti eltérés

}}

 

== Élete ==

''Niels Stensen'' néven 1638-ban született Koppenhágában, egy jómódú, [[luteránus]] hitű [[aranyműves]] fiaként. 1644-ben apja meghalt, anyja pedig egy másik aranyműveshez ment feleségül.

 

1667-ben hosszas vívódás után áttért a katolikus hitre — majd pár hónap múlva megkapta a [[III. Frigyes dán király|dán király]] levelét a [[Koppenhága|Koppenhágába]] szóló meghívóval. A király magas pozíciót és nagy fizetést kínált, de Steno ezt katolikusként már nem kaphatta meg, így [[Toszkána|Toszkánában]] maradt.

 

 

A [[katolikus megújulás]] egyik jelentős alakja lett; a [[pápa (egyházfő)|pápa]] az északnémet területek térítését bízta rá. Egyszerű, szegényes ruhában járt, télen-nyáron nyitott kocsival közlekedett, hetente négyszer [[böjt]]ölt. Példás életet élt, minden vagyonát szétosztotta a szegények között. 1680-ig [[Hannover]]ben dolgozott, utána [[Münster]]be, majd 1684-ben [[Hamburg]]ba, onnan [[Schwerin]]be költözött. Önmegtagadó életvitele miatt lesoványodott, megbetegedett, és Schwerinben meghalt. Testét Firenzébe vitték, és a [[Szent Lőrinc bazilika (Firenze)|Szent Lőrinc bazilikában]], az itáliai reneszánsz egyik csodálatos templomában helyezték örök nyugalomra.

 

== Munkássága ==

Legnagyobb érdeme a ''települési törvények'' és a ''zárványok bezárása'' néven ismert földtani axiómák fölismerése. Fontos kristálytani felismerése, a ''lapszögállandóság törvénye'' is.

 

=== Fölfedezései a biológiában ===

Még németalföldi éveiben, a [[nyirokkeringés|nyirokrendszer]]t tanulmányozva azonosította a juhok, kutyák és nyulak fejében [[fültőmirigy]] kivezető nyílásait — ezt a rendszert azóta is [[Stensen-vezeték]]nek ''(ductus stenonianus)'' nevezik.

 

=== Fölfedezései az őslénytanban és a geológiában ===

Firenzében eleinte továbbra is az emberi szervezet felépítését tanulmányozta. Érdeklődése akkor vett új fordulatot, amikor 1666-ban Ferdinánd herceg halászai egy hatalmas nőstény [[cápák|cápát]] fogtak ki [[Livorno]] közelében. A herceg elküldette az állat fejét a kiváló anatómusnak, Steno pedig felfigyelt arra, mennyire hasonlítanak az állat fogai azokra a különleges kövekre, amiket korának földtudósai '''nyelvkövek'''nek ''(glossopetrae)'' neveztek, és amik keletkezését a sziklarétegekben változatos módokon magyarázták. Így például [[idősebb Plinius]], a ''Természet históriája'' című könyvében úgy vélte, hogy ilyen kövek az égből hullhattak és a [[Hold]]ról származnak. Más szerzők (például [[Athanasius Kircher]]) azon a véleményen voltak, hogy bizonyos [[fosszília|fosszíliák]] természetes úton jönnek létre a [[kőzet]]ekben. Steno másokkal együtt amellett érvelt, hogy ezek valaha élt cápák megmaradt fogai. A cápáról írt tanulmányát 1667-ben jelentette meg.

 

 

=== Fölfedezései a kristálytanban ===

A lapszögállandóság törvénye kimondja, hogy egy-egy ásvány megfelelő lapjainak hajlásszöge mindig állandó (az ásvány minden példányán ugyanakkora). Ez a törvény a kristályszerkezet vizsgálatában kapott alapvető szerepet; gyakran Steno törvényeként emlegetik.

 

== Emlékezete ==

A Mars egyik kráterét és a [[Victoria-kráter]] rétegsorának egyik tagját is róla nevezték el.

 

== Források ==

* Dudich E. (1997): ''Rövid Stenográfia''. Földt. Közl., 127, 211–221.

* Viczián I. (1979): ''Nicolaus Steno magyarországi útjának írásos bizonyítékai''. Földt. Tudtört. Évkönyv, 7, 107–112.

* Kendall Haven: ''100 Greatest Science Discoveries of All Time'' (Unlimited Libraries, 2007)

 

 

{{commonskat|Nicolaus Steno}}

* Frank Lutz: Nicholas Steno (New York, Dover, 1995)