„Galambos Lajos (író)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Galambos Lajos''' ([[Kótaj]], [[1929]]. [[október 14]]. – [[Budapest]], [[1986]]. [[szeptember 14]].): író, dramaturg.
 
A gimnáziumot [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] végezte, majd színésznek tanult, de végül újságíró és rádióriporter lett [[1952]]-ben. [[1957]] és [[1962]] között a [[Budapest Filmstúdió]] dramaturgja volt. Valójában az [[1960-as évek]]ben indult irodalmi pályája. Az [[Új Írás]] és a [[Kortárs] folyóiratok közölték írásait. Tőbb művéből film készült, így Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Novák Márk (Szent János fejevétele) egy-egy filmje. Színpadi művei közül a ‘’Fegyverletétel’’t''Fegyverletétel''t a [[Vígszínház]], ''Szerelmes égitestek'' című darabját [[1985]]-ben a [[József Attila Színház]] mutatta be. Az [[1970-es évektőlévek]]től Nyíregyházán élt, ebben az időszakban az [[Élet és IrodalombanIrodalom]]ban, a Népszabadságban[[Népszabadság]]ban, majd a Keletmagyarországban[[Kelet-Magyarország (újság)|Kelet-Magyarország]]ban publikált.
 
A gimnáziumot Nyíregyházán végezte, majd színésznek tanult, de végül újságíró és rádióriporter lett 1952-ben. 1957 és 1962 között a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Valójában az [[1960-as évek]]ben indult irodalmi pályája. Az [[Új Írás]] és a [[Kortárs] folyóiratok közölték írásait. Tőbb művéből film készült, így Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Novák Márk (Szent János fejevétele) egy-egy filmje. Színpadi művei közül a ‘’Fegyverletétel’’t a [[Vígszínház]], Szerelmes égitestek című darabját 1985-ben a [[József Attila Színház]] mutatta be. Az 1970-es évektől Nyíregyházán élt, ebben az időszakban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Keletmagyarországban publikált.
==Kitüntetései==
* SZOT-díj (1961).
* [[József Attila-díj]] (1962).
==Művei==
* Hét márványplakett (elbeszélés, Bp., 1951);
 
* HétJurankó márványplakettPál hazatér (elb.regény, Bp., 19511955);
* Jurankó Pál hazatér (r., Bp., 1955);
* Dűlőutakon (karcolatok, Bp., 1959);
* Gonoszkátyú (kisr.kisregény, Bp., 1961);
* Hideg van tegnap óta (r.regény, Bp., 1961);
* Isten őszi csillaga (regény, Bp., 1962);
* Utas a Göncölszekerén (r.regény, Bp., 1962);
* Keserű lapu (elb.elbeszélés, Bp., 1963);
* Mostohagyerekek (r.regény Bp., 1963);
* Zsilipek (r.regény, Bp., 1965);
* Fekete kötés (elb., Bp., 1966);
* Örök malom (kisr.kisregény, Bp., 1969);
* Mit tudtok ti Pille Máriáról? (r.regény, Bp., 1969);
* Azok az álmok (r.regény, Bp., 1970);
* Nyílj meg, ég! (elb.elbeszélés, Bp., 1971);
* Szent János fejevétele (r.regény, Bp., 1972);
* Diagnózis (elbeszélések), Bp., 1976);
* Tüköráldozat (drámák, Bp., 1977).
 
==Emlékezete==
[[1993]]-tól hagyatékát a nyíregyházi [[Józsa András]] Múzeum]] őrzi.
 
==Külső hivatkozás==
* Magyar Életrajzi Lexikon
 
* [[Kategória:Magyar Életrajziköltők, Lexikonírók]]