„Ménfőcsanak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a |
|||
25. sor:
A [[Rába]] folyó iszapjából a [[kőkorszak]]i ember jelenlétét bizonyító kőeszközök. A középső [[bronzkor]] „mészbetétes kultúra népe” itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag [[kelta]] és [[Római Birodalom|római]] emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.
A [[magyarok]] betelepülése után neves [[császár]]ok [[király]]ok, [[hadvezér]]ek voltak a vidék látogatói. [[1044]]-ben [[III. Henrik német-római császár]] jött [[I. István magyar király|Szent István]] király utódának [[Péter magyar király|Orseolo Péternek]] segítségére [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] magyar király ellen a trónviszályt eldöntő [[ménfői csata|ménfői csatába]]. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta [[1244]]-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik.
===A ménfői csata===
[[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] és [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. [[1598]]-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] és [[Schwarczenberg Adolf]] tábornagyok serege. A [[Oszmán Birodalom|török]] kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. [[1683]]-ban [[Kara Musztafa]] az utolsó török hadjáratban [[Bécs]] ellen vonulva pusztította el a vidéket. [[1704]]-ben a koroncói csatában [[Forgách Simon]], [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] tábornagya és [[Heister]], a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le. A népmonda szerint [[II. Rákóczi Ferenc]], itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hadai a [[Kismegyer]]i csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a [[herzogenburg]]i apátság kincseit. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] utolsó dunántúli ütközete a mai vasútállomás körül volt, a győri csata részeként. Az itt elesett [[Szabó János (honvédtiszt)|Szabó János]] huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.
==Látnivalók==
| |||