„Berényi család” változatai közötti eltérés

A család ősei várjobbágyok voltak, akik már a hűbéri kötelezettségeik teljesítése mellett valamelyest szabadok is voltak. Bertalan [[Nógrádi vár|nógrád]]i várjobbágy fiaival, Kemcseddel és Jóbbal együtt [[1266]]-ban nemességet kapott [[V. István magyar király|V. István]]tól katonai érdemeikért. Harmadik testvérük, Ders, a [[Bizánci Birodalom]] ellen vívott harcokban hősi halált halt. Ders fia, András, a [[győr]]i vár visszafoglalásánál vitézkedett, ezért [[1274]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]]tól kapott a családban másodikként nemességet. Címerüket János és testvérei, Balázs és István [[Buda (település)|buda]]i kanonok kapták [[1341]]-ben. A XV. század végén élt Ferenc fia, András, aki a [[1526]] után a nemzeti párt híve lett, majd [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándot]] támogatta a trónralépésében. Emiatt [[Szapolyai János|Szapolyai]] lefoglaltatta birtokait, de Ferdinánd király megjutalmazta. [[1558]]. [[január 18.|január 18]]-án Kezi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tarnóc [[Nógrád vármegye|nógrádi]] falvakat kapta adományként. [[1560]]-ban újabb adományokat kapott [[Hont vármegye|Hontban]], Onory Katalinnal kötött házasságával pedig Bodok községet kapta hozományul. A XVII. században Berényi Ferenc hithű katolikusként és hűséges royalistaként a [[Bocskai István|Bocskai]] vezette forradalmi mozgalmak elől bodoki várkastélyába vonult el. [[1606]]. [[március 1.|március 1]]-jén Karancsberény, Kisbárkány és Tench régi birtokaira újabb adománylevelet kapott. A családból [[Berényi György (politikus)|György]] a bárói címet [[1655]]-ben, a grófi rangot pedig először Imre, majd [[1720]]-ban [[Berényi György (követ)|György]] is megkapta.