„I. Argisti” változatai közötti eltérés

Mindezek a hódítások folytonos konfrontációt teremtettek [[Asszíria|Asszíriával]], de az [[asszírok]] egyelőre nem bírtak el a friss erejű új nagyhatalommal. I. e. 785-ben vagy 784-ben [[Sammuramat]] királyné seregei [[Hubuskia|Hubuskiát]] támadták eredménytelenül. I. e. 781-től i. e. 778-ig, majd i. e. 776-ban, i. e. 774-ben és i. e. 766-ban is háborúban állt Asszíria és Urartu, de minden összecsapás urartui győzelemmel végződött. Egyetlen csatát nyertek csak az asszírok – már ha hinni lehet [[Turtan Samsiluh]] asszír tábornok [[Borszippa|barszipi]] feliratának. Ez a felirat azonban legalább részben biztosan őszinte:

{{idézet|[Argisti?] akinek a neve ugyanolyan szörnyű, mint egy rettenetes vihar, akinek hatalma mérhetetlen, aki nem hasonlítható össze bármelyik előző [királlyal?]|Turtan Samsiluh}}

 

Argisti hadjáratai nagy hadizsákmánnyal, és rengeteg rabszolga szerzésével jártak. A hadifogoly rabszolgák sorsa tulajdonképpen ismeretlen, a nemesség földbirtokain dolgozhattak, egy részüket talán letelepítette valahol, vagy az új erődök helyőrségeit szervezte meg belőlük, mint például [[Erebuni]]ét, amely [[Jereván]] őse, a mai város keleti peremén fekvő Arinberd néven is ismert területen. Az is elképzelhető, hogy közvetlenül besorozott rabszolgákat a hadseregébe is. A hadseregben a meghatározó szerepet a [[harci szekér]] és a lovasság játszotta, amely az előkelőség, nemesség fegyverneme volt. A szabad parasztok a nagyobb számosságú, de kevésbé ütőképes gyalogságot alkották. A parasztkatonák is kaphattak rabszolgát, de jellemző volt, hogy közösségileg birtokolták a munkaerőt, egyes törzsek, nemzetségek, falvak kaptak rabszolgákat.