„Sulyok István (újságíró)” változatai közötti eltérés

== Életútja ==
 
Egyetemi tanulmányokat [[Budapest]]en és [[Kolozsvár]]on folytatott. 1912-ben [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyében]] járási szolgabírónak nevezték ki, s ezt a tisztséget töltötte be a román közigazgatási hatalomátvételig. 1918 őszén a helyi radikális-szocialista mozgalom vezetője. 1920-ban felelős szerkesztője és vezető publicistája a [[Krassó-Szörényi Lapok]]nak. Egy ideig kertészkedésből próbált megélni, majd 1922-ben [[Jakabffy Elemér]]rel és [[Willer József (politikus)|Willer József]]fel együtt megalapította a [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbség]] c. nemzetpolitikai folyóiratot, s annak 1924-ig felelős szerkesztője is volt. 1924-től, Kolozsvárra költözve, az Erdélyi Bankszindikátus főtitkára, 1925-től az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] szerkesztője. 1927-ben az erdélyi magyarság nemzetközi [[jog]]védelmére létrehozta a Romániai Magyar Népliga Egyesületet, 1928-ban a Juventus-irodát, amely az [[Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület|EMKE]] feladatkörét vállalta volna magára. 1930-tól az [[Országos Magyar Párt|OMP]] Intézőbizottságának tagja, ennek listáján 1932-től a román parlamentben képviselő, a [[nagyvárad]]i [[Erdélyi Lapok (napilap)|Erdélyi Lapok]] kolozsvári szerkesztője, 1939-től a ''Magyar Lapok'' főmunkatársa. Még ugyanabban az évben áttelepült [[Magyarország]]ra, ahol a jobboldali ''Magyarság'' munkatársa lett.
 
Cikkeiben, tanulmányaiban a kisebbségi magyarság helyzetével, művelődési kérdéseivel foglalkozott; 1931-ben megfogalamazta a „zárt társadalom” elképzelését, amelynek gondolatmenetét követve, a harmincas évektől a [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] ideológia és a népközösségi modell népszerűsítője lett az erdélyi magyar sajtóban.
146 763

szerkesztés