Sulyok István (újságíró)

Sulyok István (Lugos, 1891. január 29. – Bad Aibling, Németország, 1945.) erdélyi magyar kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő.

Sulyok István
Született	1891. január 29. Lugos
Elhunyt	1945. Bad Aibling, Németország
Állampolgársága	magyar román
Foglalkozása	kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő
Tisztsége	romániai országgyűlési képviselő (1932 – nem ismert)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Egyetemi tanulmányokat Budapesten és Kolozsváron folytatott. 1912-ben Krassó-Szörény vármegyében járási szolgabírónak nevezték ki, s ezt a tisztséget töltötte be a román közigazgatási hatalomátvételig. 1918 őszén a helyi radikális-szocialista mozgalom vezetője. 1920-ban felelős szerkesztője és vezető publicistája a Krassó-Szörényi Lapoknak. Egy ideig kertészkedésből próbált megélni, majd 1922-ben Jakabffy Elemérrel és Willer Józseffel együtt megalapította a Magyar Kisebbség c. nemzetpolitikai folyóiratot, s annak 1924-ig felelős szerkesztője is volt. 1924-től, Kolozsvárra költözve, az Erdélyi Bankszindikátus főtitkára, 1925-től az Ellenzék szerkesztője. 1927-ben az erdélyi magyarság nemzetközi jogvédelmére létrehozta a Romániai Magyar Népliga Egyesületet, 1928-ban a Juventus-irodát, amely az EMKE feladatkörét vállalta volna magára. 1930-tól az OMP Intézőbizottságának tagja, ennek listáján 1932-től a román parlamentben képviselő, a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári szerkesztője, 1939-től a Magyar Lapok főmunkatársa. Még ugyanabban az évben áttelepült Magyarországra, ahol a jobboldali Magyarság munkatársa lett.

Cikkeiben, tanulmányaiban a kisebbségi magyarság helyzetével, művelődési kérdéseivel foglalkozott; 1931-ben megfogalmazta a „zárt társadalom” elképzelését, amelynek gondolatmenetét követve, a harmincas évektől a nemzetiszocialista ideológia és a népközösségi modell népszerűsítője lett az erdélyi magyar sajtóban.

Fritz Lászlóval szerkesztette és kiadta az Erdélyi magyar évkönyv (1919–1929) c. kötetet (Kolozsvár, 1930), amely az erdélyi magyar kulturális és közművelődési intézményrendszerben a román hatalomátvételt követő első évtizedben végbement változásokat vette számba, pontosan adatolva az eseményeket és folyamatokat.

Kötete

• A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. (Kolozsvár, 1931.)

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• (sz.): Mai problémák. Erdélyi magyar évkönyv. Keleti Újság, 1930. november 13.
• F. A. (Fischer Aladár): A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. Vasárnap (Arad), 1932/2. – *Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, 1941. 63.
• Balázs Sándor: Átfedések az autonómiában. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét 1992/8.
• Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbségpolitika stratégiái a két világháború között. Regio 1997. (Szerinte S. I. halálának éve 1963.)
• Horváth Szabolcs Ferenc: A romániai Országos Magyar Párt viszonya a jobboldali áramlatokhoz a harmincas években. Magyar Kisebbség, 2003/3.