„André Chénier” változatai közötti eltérés

Chénier hevesen támadta a [[jakobinus klub|jakobinusokat]], különösen [[Maximilien de Robespierre]]-t és [[Jean-Paul Marat]]-t, a ''Journal de Paris''-ban és a ''Moniteur''-ben, emiatt sokáig haragban volt testvérével, [[Marie-Joseph Chénier|Marie-Joseph]]-fel is.1792 augusztusától bujkált, La Havre-ban hajóra akart szállni, de visszatért Párizsba, hogy a halálra ítélt [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] kiszabadítási kísérletében részt vegyen. Marat meggyilkolása után Chénier megénekelte [[Charlotte Corday]]-t. A király halála után Párizst kerülnie kellett, testvére [[Versailles]]-ban szerzett neki menedéket. Itt írta utolsó költeményeit, melyek Fanny-hoz (Madame Lecoulteux) intézve, tele vannak a legmélyebb fájdalommal és nemes szerelemmel. A kísérlete, hogy megmentsen egy asszonyt aki ellen az elfogatóparancs volt kiadva, azt eredményezte, hogy őt magát fogták el 1794. március 4-én. Saint-Lazare börtönében átnézte kéziratait és ott írta legszebb költeményeit: ''La jeune captive'' (Coigny kisasszonyhoz) és ''Derniers vers d'un poete'' (Comme un dernier rayon). A [[Forradalmi Törvényszék]] előtt nem kért védőügyvédet. A nép ellensége vádjával halálra ítélték. [[Jean Racine|Racine-től]] idézett, amikor vitték a vesztőhelyre.

 

==Művei==

 

== Források ==