„Savkloridok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új cikk kezdete enwiki alapján |
a további fordítás |
||
2. sor:
[[Image:Acetyl-chloride.png|right|thumb|sav-kloridra példa:<br> acetil-klorid vagy etanoil-klorid|left|thumb]]
A '''savkloridok''' (acil-kloridok) –CO–Cl [[funkciós csoport]]ot tartalmazó [[szerves vegyületek]]. Képletüket általában RCOCl formában adják meg, ahol R az oldallánc jele. A savkloridokat a [[karbonsavak]] reaktív származékainak tekintjük. Savkloridra példa az [[acetil-klorid]] (CH<sub>3</sub>COCl). A
==Elnevezésük==
37. sor:
:[[File:Reaction of oxalyl chloride with DMF.png|400px]]
Az iminium köztitermék a karbonsavval reagálva attól elvon egy oxigénatomot, így
:[[File:Reaction to give acyl chloride and DMF.png|500px]]
47. sor:
:[[Image:Synthesis of acyl chlorides with cyanuric chloride.png|400px]]
==
===Nukleofil reakcók===
A savkloridok nagyon reakcióképes vegyületek. RCOOH sav megfelelőjükkel összehasonlítva őket láthatjuk, hogy míg normál körülmények között a hidroxid nem jó távozó csoport, a kloridion az, tehát már gyenge nukleofilek is megtámadják a karbonil szénatomot. Egyik általános – és gyakran kellemetlen – reakciójuk a vízzel történő karbonsavképzés:
55. sor:
A savkloridok felhasználhatók karbonsavszármazékok, többek között [[savanhidridek]], [[észterek]] és [[amidok]] előállítására, ha karbonsav sójával, [[alkohol]]lal illetve [[amin]]nal reagáltatják azokat. Bázis, például vizes [[nátrium-hidroxid]] vagy [[piridin]]<ref name = morrison/> vagy (amidok előállításakor) aminfelesleg<ref name = clayden/> használata kívánatos a melléktermékként keletkező hidrogén-klorid eltávolításához és a reakció katalizálásához. Habár észterek vagy amidok többnyire karbonsav és alkohol vagy amin reakciójával is előállíthatók, ezek azonban megfordítható folyamatok, és sokszor a kitermelésük is alacsony. Ezzel szemben a sav-kloriddal végzett reakció (karbonsavból savklorid előállítása, majd ezek kapcsolása alkohollal vagy aminnal) gyors és irreverzibilis folyamat. Emiatt a kétlépéses reakciót gyakran előnyben részesítik az egylépéses, karbonsavat használó eljárással szemben.<ref name = morrison/>
A savkloridok szén nukleofilekkel, például [[Grignard-reagens]]sel első lépésben általában [[keton]]t képeznek, második ekvivalens hatására tercier alkohol keletkezik. Fontos kivétel a savkloridok és bizonyos kadmiumorganikus vegyületek közötti reakció, melynél csak a keton keletkezik. A Gilman-reagenssel (lítium-rézdiorganikus vegyületek) történő nukleofil reakció – a kisebb reakciókészség miatt – is ketont eredményez. Általában az alkil származékokhoz képest az aromás karbonsavak savkloridjai kevésbé reakcióképesek, ezért csak valamivel erélyesebb körülmények között reagálnak.
===Eleketrofil reakciók===
Az első lépésben a savklorid a Lewis-sav hatására disszociál:
:[[Image:Friedel-Crafts-acylation-step-1.png|150px|FC acylation step 1]]
Ezután az arén nukleofil megtámadja az acilcsoportot:
:[[Image:Friedel-Crafts-acylation-step-2.png|120px|FC acylation step II]]
:[[Image:Friedel-Crafts-acylation-step-3.png|180px|FC acylation step III]]
Az erélyes reakciókörülmények és a köztitermékek reakciókészsége folytán ez az egyébként meglehetősen hasznos eljárás hajlamos mellékreakciókra, valamint az egészségre és a környezetre is káros.
===Biztonsági tudnivalók===
78 ⟶ 77 sor:
==Fordítás==
{{fordítás|en|
==Hivatkozások==
<references />
▲[[Category:Funkciós csoportok]]
|