„I. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ciprus –> Ciprus (sziget) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ámon –> Ámon (isten) |
||
48. sor:
{{legend|#85AB54|[[görög gyarmatosítás|görög gyarmatok]]}}
]]
Nagy Sándor ugyanez év [[június 10.|június 10-én]] meghalt, a királyságot visszamaradott féltestvére, [[III. Philipposz makedón király|III. Philipposz Arrhidaiosz]], és utószülött fia, a csecsemő [[IV. Alexandrosz makedón király|IV. Alexandrosz]] örökölte. A katonai főhatalom [[Perdikkasz]] kezébe került, [[Kraterosz (hadvezér)|Kraterosz]] pedig Philipposz gyámja és kincstárnok lett. Ptolemaiosz kezdettől fogva a birodalom feldarabolásának pártján állt, és véleményéről tetteivel adott tanúbizonyságot: már Nagy Sándor halálának évében tartományához csapta [[Küréné]]t. Perdikkasz ekkor úgy döntött, hogy az uralkodó holttestét az eredeti elhatározást megváltoztatva nem isteni atyja, [[Ámon (isten)|Ámon]] mellé temetik Egyiptom földjén, hanem földi nemzője, [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] makedóniai sírjánál helyezik örök nyugalomra. Ptolemaiosz tisztában volt Alexandrosz maradványainak politikai jelentőségével, ezért [[i. e. 322|Kr. e. 322]]-ben [[Damaszkusz]]nál megtámadta a halottas menetet, elragadta a holttestet, és [[Memphisz]]ben adta meg neki a végtisztességet.
Időközben kialakult a Perdikkasz-ellenes koalíció: Kraterosz, Ptolemaiosz és [[Lüszimakhosz]] [[trákia]]i helytartó egyaránt [[Antipatrosz]], az [[európa]]i hadak [[sztratégosz]]ának (főparancsnok) egy-egy leányát vette feleségül. (Ptolemaiosz feleségét Eurüdikének hívták.) Perdikkasz úgy döntött, hogy szembeszáll a kihívóival. Krateroszt ugyan sikerült levernie [[Anatólia|Kis-Ázsiában]] [[Eumenész]] [[kappadókia]]i helytartó segítségével, de a személyesen vezetett egyiptomi hadjárata kudarcba fulladt: saját tisztjei – [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|Szeleukosz]], [[Pheithón]] és [[Arrhidaiosz]] – megölték, majd felajánlották Ptolemaiosznak a kormányzói széket. Ő azonban továbbra is kitartott a birodalom felbontásának terve mellett, így visszautasította a felkérést.
| |||