„Vita:Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
202. sor:
Hmmm... Az EU azért nem teljesen ugyanaz, mint a dualista monarchia, ami jóval szorosabb államközösséget jelent, mint egy perszonálunió. De mint jeleztem, nem óhajtok ezen tovább tipródni. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2013. január 23., 12:14 (CET)
:Nyilván a születési hely és az állampolgárság két dolog, mert nem mindenki ott született, ahol jelenleg állampolgár. A vita viszont most arról szól, hogy a születési helyhez hozzá szokás (kell ?) rendelni az országot is és ezt a hozzárendelést nem mindig sikerül közmegelégedésre elvégezni. Nevezetesen most azt kellene valakinek megindokolni, hogy ha valaki pl. Sátoraljaújhelyen született, születése kapcsán jogviszonyba került a magyar állammal (és csak azzal, ti. születése jogán magyar állampolgár lett), akkor ő miért nem Magyarországon született. <small>Az pedig, hogy az állampolgárság csak addig volt érv, amíg a másik oldalt erősítette, szinte észrevétlenül beleilleszkedik a vita eddigi megszokott menetébe...</small> De nem ezért szaporítom a szót, hanem a következő miatt:
:Az OMM születési helyként való feltüntetése, a ''„dualista monarchia, [...] jóval szorosabb államközösséget jelent, mint egy perszonálunió”'' erőltetése, illetve az OMM-mel kapcsolatos kijelentések jelentős része azt a téves felfogást jelzi (és ami nagyobb baj: terjeszti), hogy a magyar állam felett '''létezett egy magasabb szintű államiság''' – az Osztrák–Magyar Monarchia –, és a magyar szuverenitást korlátozó elemek erre a magasabb szintű államiságra szálltak át, így az OMM szuverén államnak tekinthető, Magyarország pedig nem, következésképpen az „OMM területén” lévő közigazgatási egységek is az OMM-hez kapcsolhatók. Ez a felfogás téves. '''A kiegyezés nem hozott létre közös államot''', vagyis '''a dualizmus nem jelentett államközösséget.'''
:Azt szándékozom bizonyítani, hogy az OMM nem volt állam (ugyebár akkor közös állam sem lehetett), mert az állam lényegi tulajdonságaival nem rendelkezett, így pl. nem voltak állampolgárai, nem volt államapparátusa, államfője, törvényhozó és végrehajtó hatalma ...stb. Az egzakt bizonyítás meghaladja egy hozzászólás kereteit, ezért itt és most csak azt szeretném beláttatni, hogy '''a ''Magyarország'' szó a dualizmus korában sem helyettesíthető kényünk-kedvünk szerint az ''Osztrák–Magyar Monarchia'' szavakkal'''.
* '''I.''' A dualista állam úgy jött létre, hogy két szuverén állam – a törvény szövege szerint „a birodalmi tanácsban képviselt országok” (röviden Ausztria, Osztrák Császárság), illetve „a magyar korona országai” (röviden Magyarország, Magyar Királyság) –, úgy döntött, hogy bizonyos ügyeket közösen intéz, mégpedig úgy, hogy ''„egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről Ő Felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, '''mint két külön s teljesen egyenjogu fél'''. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetetlen föltétel a '''teljes paritas'''.”'' ([http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5313 1867. évi XII. törvénycikk] 28. §) '''A kiegyezés közjogi értelemben nem Magyarország és Ausztria között jött létre''', hanem úgy, hogy Magyarország kiegyezett uralkodójával, a magyar királlyal, aki először szentesítette a kiegyezésről szóló törvényeket, majd immár osztrák császári minőségében elfogadtatta azt az osztrák törvényhozással. A kiegyezés kapcsán tehát osztrák és magyar törvény egyaránt született, '''a két állam egymással nem kötött szerződést'''.
:Tehát az osztrák és a magyar félnek voltak közös ügyei, éspedig olyan közös ügyei amely ügyek közös intézése a két fél egyenkénti szuverenitását korlátozza, de
::* Az a ''„közjogi felfogás, '''ami a közös ügyek tényéből a két állam fölött álló magasabb birodalmi szuverenitást tételez fel, a magyar kiegyezési törvényhez hasonlóan az osztrák Dezemberverfassung''''' [1867. december 21-i osztrák alkotmánytörvény] '''''rendelkezéseiből sem nyer alátámasztást'''. A Reichet, mint közjogi egységet, közjogi személyiséget ez a törvény sem szabályozta, s '''csak úgy beszélt a birodalomról, mint Ferencz József országainak összességéről, tehát lényegében mint földrajzi fogalomról'''.”'' ({{CitLib| tit = A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből| subtit= XVIII–XIX. század| ass = szerk. Kovács Kálmán| loc = Budapest| ann = 1982| ser = Az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének kiadványai: Jogtörténeti értekezések| sernr = 12| capaut= Buzás József| cap = Az osztrák–magyar közjogi vita történetének kérdéséhez: Friedrich Tezner a dualisztikus államkapcsolat jogi természetéről| pag = 7–19}} 12. o.)
::* ''„'''A korabeli magyar közjogtudomány és a mai jogtörténet-tudomány egyöntetű véleménye szerint, a közös ügyekből, azaz bizonyos ügyek közös és együttes vezetésének tényéből nem lehet a Monarchia szuverén államiságát, azaz a Monarchiában megnyilvánuló állami főhatalom létezését levezetni.'''”'' (Buzás József, 13. o.)
* '''II.''' ''„Az uralkodó címének és a Monarchia megnevezésének használatát '''nemzetközi szerződések megkötése alkalmával''' a birodalmi kancellárhoz'' [értsd: közös külügyminiszterhez]'' intézett, 1868. november 14-én kelt legfelsőbb kézirat szabályozta. Az uralkodó úgy intézkedett, hogy címe »Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya«, rövidebb változatban pedig »Ausztriai császár és Magyarország apostoli királya« szerkezetben használtassék, '''az uralkodása alatt álló országok összességének megjelölésére''' pedig felváltva '''az »Osztrák–Magyar Monarchia«''', illetve az »Osztrák–Magyar Birodalom« '''megjelölés alkalmaztassék'''.”'' ({{CitPer| aut = Diószegi István| tit = Közjogi kérdések a közös minisztertanács előtt, 1883–1895| per = Levéltári Szemle| ann = 1995| tom = 45| fasc= 2| pag = 3–20}} 5. o.) Az „Osztrák–Magyar Birodalom” megjelölést már 1868-ban elhagyták. (Uo.)
:Tehát
::* az '''OMM egy megnevezés''', amit országok összességének megjelölésére alkalmaznak és (csak) annyiban ''hasonlít'' egy államra, hogy '''nemzetközi szerződések jogalanya''' lehet.
::* I. Ferenc József '''nem nevezte magát az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának'''.
* '''III.''' ''„28. § A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, '''Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tart'''...”'' ([http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5313 1867. évi XII. törvénycikk])
:Ez így is lett: Nem volt a két egyenjogú állam felett a közös ügyeket intéző birodalmi parlament, ez a delegáció intézményéből később sem fejlődött ki. Az OMM-nek '''nem volt törvényhozó hatalma''', vagyis '''Magyarországon kötelező érvényű határozatokat és törvényeket csak és kizárólag a törvényes magyar országgyűlés hozhatott'''.
* '''IV.''' Nem csak közös parlament nem volt, hanem egyáltalán semmiféle olyan szerv, ami a magyar (vagy osztrák) állam felett állt volna (Az igaz, hogy máig vita folyik arról, hogy a közös minisztertanács közös kormánynak tekinthető-e, de ha annak is, az biztos, hogy nem állt a magyar kormány felett):
::''„'''Az Osztrák-Magyar Monarchia maga nem volt állam, nem rendelkezett szuverenitással, a főhatalom gyakorlásának jogosítványával, hiszen nem voltak olyan szervei, amelyek a Monarchiát alkotó két fél, Ausztria és Magyarország szerveire azok hozzájárulása nélkül kötelező döntést hozhattak volna'''”'' ({{CitPer| aut = Weller Mónika| tit = Az Osztrák–Magyar Monarchia kialakulásával és fennállásával kapcsolatos egyes nemzetközi jogi kérdésekről| per = Állam- és Jogtudomány| ann = 1996–1997| tom = XXXVIII| fasc= 1–2| pag = 97–102}} 97. o.)
* '''V.''' Az OMM-nek nem volt területe. (<small>Amikor ugyanis az új szerzeményt csatolni akarták, kiderült, hogy nincs mihez. – Viszont szerintetek városai, falvai voltak.</small>)
::''Bosznia-Hercegovinát nem csatolták sem Magyarország, sem Ausztria területéhez; a tartományok Ausztria és Magyarország koimpériumát képezték. '''Az alkotmányjogi helyzet megoldatlansága közvetetten arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy Ausztria és Magyarország nem alkotott sem szövetségi államot, sem egységes birodalmat'''.'' ({{CitLib| aut = Szabó Szilárd| tit = Bosznia-Hercegovina közjogi viszonya Ausztriához és Magyarországhoz 1878 és 1918 között| subtit= | loc = Miskolc| ann = 2010}} Ph.D. értekezés: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Témavezető: Bragyova András, 200. o.)
* '''VI.–C.''' ...
* '''az én következtetésem:'''
:'''Tehát az Osztrák–Magyar Monarchia nem egy Magyarország és Ausztria fölött álló államiságot takar'''. Magyarország (Ausztria) és az Osztrák–Magyar Monarchia egymással egyik irányban sem felcserélhető fogalmak, mert '''Magyarország (Ausztria) egy állam''' (ezúttal részletkérdés, hogy milyen mértékben ''megtépázott'' szuverenitással), míg '''az Osztrák–Magyar Monarchia egy kifejezés, aminek közjogi tartalma nincsen'''.
:Ezért, ha pl. egy hely, állam értékpárt, pl. egy születési helyet adunk meg, pl. ha valakiről azt mondjuk, hogy született '''Sátoraljaújhely, Osztrák–Magyar Monarchia''', akkor a két entitás között nincs meg az a jogi kapcsolat amit ilyen esetben elvárnánk, (és egyébként minden más esetben el is várunk, mert pl. nem azt mondjuk, hogy '''Caen, Normandia''', hanem '''Caen, Franciaország''', vagy hogy egy szövetségi állam is említődjék: nem '''München, Bajorország''', hanem '''München, Németország''', mert a szövetségi állam a bajor fölött áll). Az OMM ebben az esetben pusztán földrajzi hely, mégpedig több ország együttese, megadása olyan mintha azt írnánk, hogy született: '''Madrid, Spanyolország, vagy Portugália'''.
<small><törölve>... és akkor ez egy nagyon jó hely lenne. Így nem az. És hát ha valakit rémülettel tölt el a másik eshetőség: 2013-ban már nem szándékozok ide írni.</small> Hálásan köszönöm kitartását azoknak, akik az olvasásban idáig eljutottak. Tisztelettel: – [[Szerkesztő:Csanády|Csanády]] 2013. február 5., 18:38 (CET)
| |||