„Spanyol armada” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
== Előzmények ==
[[Fájl:Portrait_of_Philip_II_of_Spain_by_Sofonisba_Anguissola_-_002.jpg|bélyegkép|jobbra|II. Fülöp spanyol király]]
A XVI. század második felében a [[Spanyol Birodalom]] fénykorát élte. [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] több földrésznyi birodalma felett „soha nem nyugodott le a nap”. Utódja, a bigottan [[katolikus]] [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] uralma alatt tovább folytatódott a spanyol szuperhatalom virágzása. A meghódított [[Újvilág]]ból látszólag kifogyhatatlanul özönlött be az arany és ezüst, spanyol uralom alatt nyögtek a gazdag németalföldi kereskedővárosok, [[1571]]-ben a kereszténység bajnokaként [[Don Juan de Austria]], a király féltestvére vezetésével [[Lepantói csata|Lepantón]]ál történelmi vereséget mértek
[[1580]]-ban elfoglalták és a birodalomhoz csatolták [[Portugália|Portugáliát]].
A sok háborúskodás kimerítette ugyan az államkincstárat, és az abszolutisztikus módszerekkel uralkodó Fülöp ellen egyre több főúr morgolódott, de a birodalom mérhetetlen gazdagsága mellett ezek igencsak apró problémáknak tűntek. Az uralkodó újabb ambiciózus terveket dédelgetett: a [[protestantizmus]] bástyájának számító [[Anglia]] meghódítását tervezte. Ezzel egy csapásra szolgálta volna a [[katolicizmus]] ügyét, szilárdította volna meg hatalmát a lázongó [[Németalföld]]ön, valamint semmisítette volna meg a gyarmati kereskedelemben egyre több bosszúságot okozó angol kalózokat (akik uralkodójuk leplezetlen támogatásával működtek).
Anglia, bár nagy és erős ország volt, ekkor még nem számított európai nagyhatalomnak, viszont – a meghódított Portugáliához hasonlóan – jól kiegészítette volna az egyre inkább atlanti irányba tolódó spanyol birodalom addigi területeit, gondolta a becsvágyó uralkodó. Személyes bosszúvágy is fűthette: 1560 körül, 18 évvel a tárgyalt események előtt – a dinasztikus és politikai érdekek gondos mérlegelése után – házasságot ajánlott [[I. Erzsébet angol királynő]]nek, aki azonban kikosarazta.
A két ország közötti ellentétek az 1580-as évek közepére hadüzenet nélküli háborúvá fajultak. Angol kalózok fosztogatták a spanyol gyarmatokat, és I. Erzsébet csapatokkal és pénzzel támogatta a németalföldi spanyolellenes felkelést, Fülöp pedig elszánta magát, hogy "Isten segítségével" megoldja az angol problémát. A katolikus hit bajnokaként megnyerte [[V.
=== Haditervek, felkészülés ===
| |||