|
** '''251/18-Ia''' - Nem ismert különbség, talán különböző rádió.
** '''251/18-II''' - Páncélozott megfigyelő jármű.
** '''251/18-IIa''' - Különböző rádió.
* '''Sdkfz 251/19 Fernsprechbetriebspanzerwagen''' - Mozgó telefonállomás.
* '''Sdkfz 251/23 2 cm Hängelafette 38 auf Mittlerem Schützenpanzerwagen''' - Megfigyelő változat. A jármű küzdőterét lefedték és a német felderítő páncélosokon (pl: Sd.Kfz. 222, 234/1, 251/9, stb.) általánosan alkalmazott Hangelafete 38-as lövegtoronnyal látták el.
* '''OT-810''' - Csehszlovák gyártmány.
OT-810 (Obrněný Transporter-810) egy csehszlovák páncélozott féllánctalpas lövészpáncélos. A német SdKfz251 alapján tervezték. 1959-1980 szolgált csehszlovák fegyveres erőknél. Más Varsói Szerződés országaiban, azonos rendeltetésű BTR-152-öt használták. [1] Tartalom 1 Háttér 2 Prototípusok 3 Műszaki adatok 4 Kezelés 5 Források 6 Lásd még 7 Külső hivatkozások [Szerkesztés] Háttér
A második világháború alatt a cseh gyárak is segítették a német háborús erőfeszítéseket. A Škoda Plzeň és Česká Lípa gyárában készültek SdKfz 251 páncélkocsik és alkatrészeik. Ezek a gyárak nem semmisültek a háború során meg a ezért háború után magánkézbe kerültek és a gyártás tovább folytatódhatott. [Edit] Prototípusok
1952-1953 Tatra kifejlesztett egy prototípust, amely alapja az SdKfz 251 C variánsa volt. Ebből a prototípusból két darab készült. Az eredeti benzines Maybach motor helyett léghűtéses hathengeres dízel motor kapott amely Tatra T912 és Praga V3S-es teherautókban is használtak. A csapatpróbákon végzett tapasztalatok alapján számos javítást eszközöltek a járművön. A fülkéjének teteje eredetileg nyitott volt így a mérnökök felismerték hogy járművet teljesen védetté kell tenni. Ezért bepáncélozták a tetőt is a nagyobb védelem érdekében. A tetőlemezen kialakítottak búvónyílást is hogy ezen keresztül a parancsnok használni tudja 7,62-es kaliberű géppuskát vz.52, amely később vz.59 változatra cserélték. A motor nem bizonyult túl hatékonynak, ezért helyette egy Tatra T138-as teherautó a T928-3-típusjelzésű léghűtéses V8-as dízel motorját használták. Az eredeti német felépítmény maradt csak a test néhány részén végeztek apróbb módosításokat. Ilyen volt például az oldalakon kialakított lőrések amely nem befolyásolta a jármű eredeti megjelenését. A jármű sorozatgyártása 1959 őszén kezdődött a szlovák Detvassa városában. [Edit] Leírások
A sorozatgyártású modell erőforrása a Tatra T138-as teherautó a léghűtéses V8-as T-928-3 motorját kapta. A vezető és parancsnoki ülések elől egymás mellett helyezték el míg a hátsó padokon további 10 katona fért el. A két első ülést hátrafelé is el lehetett forgatni. A kültéri levegő szűrőkön keresztül juttatták járműbe ami védelmet nyújtott a por és gázok ellen. A személyzet hátul a kétszárnyú ajtón keresztül tudta elhagyni a járművet. [2] A kisebb fordulásokat kormánykerék elfordításával az első kerekekkel végezték, de a nagyobb fordulókhoz a lánctalpak fékezésével segítették a fordulást. Első tengelyt tömörgumi futófelülettel, laprugók és hidraulikus lengéscsillapítókkal látták el. Hátul lánctalpas volt, torziós rudas felfüggesztéssel. A jármű 3 000 kg vontatmányt is képes volt elhúzni. [Szerkesztés] Használat
OT-810 lövészpáncélost gyalogság ígényeinek megfelelően alakították ki. 320 darab OT-810/R2 és OT-810/R3, építettek páncélozott zászlóaljak parancsnokainak használatra. Ezen túlmenően, 20 darab került oktatási célokra. 1962-ben, ezeket a járműveket is felszerelték fegyverekkel. Az újabb OT-62 és OT-64 páncélkocsik bevezetésével az alap OT-810 megváltozott feladatkörben kezdték el használni. Körülbelül 60 darabot átalakítottak OT-810D könnyű páncélelhárító páncélkocsinak, amely a tetején vz.59A típusú, 82-es kaliberű hátrasiklás nélküli ágyú hordozott. Az ágyúhoz 30 darab lőszert tudott magával vinni. A személyzet 4 főből állt vezető és parancsnok elől, míg a irányzó és töltő hátul kezelte fegyvert. Az utolsó példányok 1995-ig szolgáltak a Cseh fegyveres erőknél.
== Lábjegyzetek ==
{{források}}
OT-810 (Obrněný Transporter-810) egy csehszlovák páncélozott féllánctalpas lövészpáncélos. A német SdKfz251 alapján tervezték. 1959-1980 szolgált csehszlovák fegyveres erőknél. Más Varsói Szerződés országaiban, azonos rendeltetésű BTR-152-öt használták. A második világháború alatt a cseh gyárak is segítették a német háborús erőfeszítéseket. A Škoda Plzeň és Česká Lípa gyárában készültek SdKfz 251 páncélkocsik és alkatrészeik. Ezek a gyárak nem semmisültek a háború során meg a ezért háború után magánkézbe kerültek és a gyártás tovább folytatódhatott. [Edit] Prototípusok
1952-1953 Tatra kifejlesztett egy prototípust, amely alapja az SdKfz 251 C variánsa volt. Ebből a prototípusból két darab készült. Az eredeti benzines Maybach motor helyett léghűtéses hathengeres dízel motor kapott amely Tatra T912 és Praga V3S-es teherautókban is használtak. A csapatpróbákon végzett tapasztalatok alapján számos javítást eszközöltek a járművön. A fülkéjének teteje eredetileg nyitott volt így a mérnökök felismerték hogy járművet teljesen védetté kell tenni. Ezért bepáncélozták a tetőt is a nagyobb védelem érdekében. A tetőlemezen kialakítottak búvónyílást is hogy ezen keresztül a parancsnok használni tudja 7,62-es kaliberű géppuskát vz.52, amely később vz.59 változatra cserélték. A motor nem bizonyult túl hatékonynak, ezért helyette egy Tatra T138-as teherautó a T928-3-típusjelzésű léghűtéses V8-as dízel motorját használták. Az eredeti német felépítmény maradt csak a test néhány részén végeztek apróbb módosításokat. Ilyen volt például az oldalakon kialakított lőrések amely nem befolyásolta a jármű eredeti megjelenését. A jármű sorozatgyártása 1959 őszén kezdődött a szlovák Detvassa városában. [Edit] Leírások
A sorozatgyártású modell erőforrása a Tatra T138-as teherautó a léghűtéses V8-as T-928-3 motorját kapta. A vezető és parancsnoki ülések elől egymás mellett helyezték el míg a hátsó padokon további 10 katona fért el. A két első ülést hátrafelé is el lehetett forgatni. A kültéri levegő szűrőkön keresztül juttatták járműbe ami védelmet nyújtott a por és gázok ellen. A személyzet hátul a kétszárnyú ajtón keresztül tudta elhagyni a járművet. [2] A kisebb fordulásokat kormánykerék elfordításával az első kerekekkel végezték, de a nagyobb fordulókhoz a lánctalpak fékezésével segítették a fordulást. Első tengelyt tömörgumi futófelülettel, laprugók és hidraulikus lengéscsillapítókkal látták el. Hátul lánctalpas volt, torziós rudas felfüggesztéssel. A jármű 3 000 kg vontatmányt is képes volt elhúzni. [Szerkesztés] Használat
OT-810 lövészpáncélost gyalogság ígényeinek megfelelően alakították ki. 320 darab OT-810/R2 és OT-810/R3, építettek páncélozott zászlóaljak parancsnokainak használatra. Ezen túlmenően, 20 darab került oktatási célokra. 1962-ben, ezeket a járműveket is felszerelték fegyverekkel. Az újabb OT-62 és OT-64 páncélkocsik bevezetésével az alap OT-810 megváltozott feladatkörben kezdték el használni. Körülbelül 60 darabot átalakítottak OT-810D könnyű páncélelhárító páncélkocsinak, amely a tetején vz.59A típusú, 82-es kaliberű hátrasiklás nélküli ágyú hordozott. Az ágyúhoz 30 darab lőszert tudott magával vinni. A személyzet 4 főből állt vezető és parancsnok elől, míg a irányzó és töltő hátul kezelte fegyvert. Az utolsó példányok 1995-ig szolgáltak a Cseh fegyveres erőknél.
== Forrás ==
| 