„Munkásélet (hetilap, 1957–1989)” változatai közötti eltérés

Később kinőtt az üzemi munkaversenyeket népszerűsítő sablonjából. [[Bogdán Tibor (újságíró)|Bogdán Tibor]], [[Fodor György]], [[Kenéz Ferenc]], [[Máthé Éva]], [[Pintér Lajos]], [[Salló Ernő]], [[Szaniszló József]], [[Tóth Mária (író)|Tóth Mária]] bevonásával sokoldalúbbá vált. Megindította [[Komoróczy György]] nyelvművelő rovatát, és éveken át rendszeresen folytatta [[Jenei Dezső]] műszaki kisszótárát; gazdagodott orvosok, természettudósok, jogtanácsosok szakcikkeivel, a műszaki kisszótárnak [[Killmann Viktor]] (1972) volt az egyik szerkesztője.

 

 

Bár az [[1980-as évek]] közepétől a pártpolitika propagandaanyaga egyre nagyobb helyet foglalt el benne, ennek mintegy ellensúlyozásaként egy erősödő technokrata vonal is érvényesült mérnökök, mesterek közreműködésével, akik a legjobb műszaki megoldásokat ismertették szakszerűen benne. Újabb munkatársak – köztük [[Baktai Etelka]], [[Fórizs Anna]], [[Kaszili Viktor]], [[Murgu Pál]] – üzemi riportokkal járultak hozzá a lap népszerűségéhez, amit a jó teljesítményű munkások állandó arcképcsarnoka is szolgált. A magyar és román irodalom jól válogatott szemelvényei mellett bő volt a világirodalmi anyaga is.

 

[[1989]] decembere után a lap [[Valóság (hetilap)|Valóság]] (1991. okt. 18-ig), majd [[Változó Valóság]] cím alatt új profillal lépett közönsége elé.

 

==Források==