„Andorra történelme” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
7. sor:
<br /> <br />A [[kereszténység]] terjedésével a hegyvidék lakói is az új hitre tértek. A népvándorlás korában az [[Ibériai-félsziget]]re érkező [[gótok]] és [[alánok]] révén kialakult a [[katalánok]] népe. A katalánok ma is Andorra államalkotó etnikumának számítanak.
=== Az állam létrejötte ===
A hegyvidéki ország története a kora középkorban kezdődött, amikor [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]], frank uralkodó egy spanyol őrgrófsághoz csatolta a területet, és a völgységnek kiemelkedő jogokat adott, mert annak lakói segítették a [[király]]t a [[mórok]] elleni küzdelemben. [[784]]-ben a frank uralkodó államot teremtett a katalán törzsekből. [[819]]-ben Andorra az [[urgel]]i [[gróf]]ok tulajdonába került, majd a grófok hitük zálogául az egyháznak ajándékozták a vidéket. Ettől kezdve mind a mai napig Urgel [[püspök]]e az ország egyik államfője. [[839]]-ből származik, s az egyházi iratok között található az a dokumentum, amely a püspökség egyházi fennhatósága alá sorolja azt a hat parókiát, amely a mai Andorra területét alkotja. Napjainkban is az eredeti hat [[parókia]] jelenti az ország közigazgatási felosztását.<br /> <br />Az erős államok határán fekvő Andorra hamar konfliktus tárgya lett, és hogy megelőzzék a háború kitörését, [[1278]]-ban a francia [[Foix]] grófja és Urgel püspöke szerződésben fektette le Andorra viszonyait. Eszerint a terület kettejük közös irányítása alatt állt, és Andorra ezért függetlenedett a két szomszédos királyság fennhatósága alól. A közös fennhatóság mind a mai napig fennmaradt, bár ma már nem Foix grófjai irányítják Andorrát. A [[14. század]]ban a grófok jogai a [[navarra]]i királyra szálltak, majd [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] uralkodásával a francia királyhoz kerültek. Napjainkban francia részről a francia elnök az egyik, míg spanyol részről Urgel püspöke a másik államfője Andorrának.
=== A parlament felállítása ===
[[1419]]-ben [[Andreu d’Alas]] engedélyt kapott a két társhercegtől a [[Counsell de la Terra]] - a [[parlament]] szerepét betöltő [[Andorrai Völgység Általános Tanácsa|Főtanács]] elődjének – létrehozására, mely [[Európa]] egyik legrégebbi parlamentjének tekinthető. A Tanács tagjait a házzal rendelkező családfők választották.
[[1970]]-ben vezették be az általános választójogot, és [[1982]] óta van a völgységnek önálló kormánya. Első alkotmányát [[1993]]-ban fogadták el. Ebben pontosan megfogalmazták a két társfejedelem szerepét. Szerepüket a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötésében való részvételre korlátozták. Szétválasztották az egyház és az állam ügyeit, valamint az addig tisztázatlan törvényhozói szerepet is a 28 tagú ''Andorrai Völgység Általános Tanácsa'' kezébe tették.<br /> <br />A Völgyek Tanácsa dönt a vizek, az erdők használatáról, az utakról, az adóról, közmunkákról és minden egyéb közérdekű kérdésről. A Tanács állítja össze azt a listát is, amelyből a társhercegek megbízottjai kiválasztják a nekik megfelelő bírót, a Battle-t. A tanács választja meg saját titkárát, a Nuncit is.
=== Külpolitika ===
19. sor:
[[1589]]-ben Franciaországban Henrik, Navarra királya és Foix grófja jutott hatalomra [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] néven, ezáltal a társhercegi cím a francia királyokhoz került. A társhercegek közti egyenlőtlenség miatt több későbbi időszakban, különösen a [[spanyol örökösödési háború]] alatt, jelentős [[diplomácia]]i ügyességet igényelt az andorraiaktól függetlenségük megőrzése. A földrajzi elszigeteltséggel párosuló állandó egyensúlyi politika alátámasztására [[1748]]-ban megfogalmazták az andorrai külkapcsolatok irányelveit a [[Manual Digest]]-ben, amely Andorra történelmét, kultúráját, szokásait és politikájának vezérelveit tartalmazza. Azóta is az ország alapelvei közé tartozik a be nem avatkozás a külső konfliktusokba, a semlegesség és az elszigetelődés.
Az elszigetelt kis ország vezetői csak nehezen találták meg a gazdasági fejlődéshez vezető utat. De miután az országot vámmentes övezetté tették, hamarosan adóparadicsomként virágzott fel Andorra. Fejlett kommunikációs csatornái is sokat segítettek abban, hogy a miniállam feltalálja magát az elszigeteltség feloldásában.
Andorra hivatalos nyelve a [[katalán nyelv|katalán]].
| |||