„Andorra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Aros (vitalap | szerkesztései) Interwikik ki |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
57. sor:
=== Vízrajz ===
A legjelentősebb folyó a [[Valira]], illetve annak két ága. A nagy félkört leíró [[Valira del Orient]] a magashegyi [[Pessons-tó]]ból ered, az ország keleti részén. A [[Valira du Nord]] a legészakibb részen lévő [[Tristaina-tó]]ból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egysül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, [[Spanyolország]]ba.
=== Éghajlat ===
Andorra [[Éghajlat|klímája]] szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár 2500 méter felett van általában nyáron.
=== Élővilág, természetvédelem ===
Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a [[rododendron]], az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul [[havasi gyopár]], bőven akad [[gyöngyvirág]]. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a [[vadmacska]], [[róka]], [[mezei nyúl]], [[fácán]]. A szirteken megtalálható a [[zerge]]. A gyors hegyi patakokban bőven található [[pisztráng]].
==== Nemzeti parkjai ====
77 ⟶ 76 sor:
== Történelem ==
{{Bővebben|Andorra történelme}}
A népvándorlás idején az [[Ibériai-félszigetre]] behatoló [[gótok]] és [[alánok]] révén alakult ki a [[katalánok]] népe. A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek.
Andorra államalapításának éve [[819]] volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) [[I. Károly frank császár|Nagy Károlytól]] származik, aki a [[mórok]] elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi [[Urgel]] grófjáé lett, később Urgel [[egyházmegye]] püspökére szállt. A [[11. század]]ban a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
92. sor:
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú [[parlament]], a Völgyek Általános Tanácsa ''(Consell General de les Valls)''. A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét ''parish'' (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt ''(Cap de Govern)'', aki ezután kijelöli [[Kormány (állami szerv)|kabinetje]] tagjait, a Végrehajtó Tanácsot ''(Govern)''. A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.
'''Jelenlegi társhercegek:'''<br />
135. sor:
{{Bővebben|Andorra települései}}
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
Az andorrai [[katalánok]] kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a [[Spanyolország|spanyoloké]] (33%), a további nagy csoportokat a [[Portugália|portugálok]] (11%), [[Franciaország|franciák]] (7%), [[angolok]] (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.
A hivatalos nyelv a [[katalán nyelv|katalán]], a szomszédos spanyol autonóm terület, [[Katalónia]] nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A [[spanyol nyelv|spanyolt]] és a [[francia nyelv]]et szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a [[Katolicizmus|római katolikus]].
190. sor:
Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a [[contrapàs]] vagy a [[marratxa]], melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.
A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként [[Meritxell]]ben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, [[Kisboldogasszony]] napját (szeptember 8.) gyakorika a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.
Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
225 ⟶ 227 sor:
* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
* Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
* Panorama Útikönyvek: Európai miniállamok, Budapest, ISBN 963 243 114 6
== Külső hivatkozások ==
| |||