„Polgári törvénykönyv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő eltávolítása: cs:Občanský zákoník (Československo, 1964) (strong connection between (2) hu:Polgári törvénykönyv and cs:Občanský zákoník) |
DBS (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|A Polgári törvénykönyvről|PTK (egyértelműsítő lap)}}
A '''Polgári törvénykönyv''' (Magyarországon a rövidítése: '''Ptk.''') egy [[polgári jog]]i kódex,
==Intézménytörténet==
<references/>▼
Magyarországon az első, magánjogi kérdéseket is szabályozó kódex a [[Tripartitum]] (Hármaskönyv) volt, mely 1514-ben íródott, és szokásjogi ereje volt, lévén sohasem iktatták törvénybe. Hosszú évszázadokig tekintettek rá hivatkozási alapként, míg [[1848]]-ban a forradalmi törvénykezés nem nyilvánította végleg elavultnak. Ezt követően [[1852]]-ben hatályba léptették az osztrák polgári törvénykönyvet (Optk.), mely aztán az idők folyamán több korszerűsítésen ment át. Folyamatban volt egy új, magyar törvény megalkotása is, de [[1900]]-tól [[1928]]-ig csak a tervezetek készültek el. 1928-ban készült el az V. tervezet, az úgynevezett "Magánjogi törvényjavaslat", amely ugyan szintén nem lett törvényerejű, mégis sokáig hivatkozási alap volt. Erre csak 1959-ben került sor, amikor elfogadták az első magyar polgári törvénykönyvet, mely számtalan módosításon ment át. Átfogó korszerűsítése azonban folyamatosan napirenden volt, és a 2000-es években megkezdődött az újabb kodifikáció. Ennek első kézzelfogható eredménye a 2009. évi CXX. törvény (az ún. "Vékás-kódex") volt, mely azonban, bár kihirdetésre került, végül soha nem lépett hatályba. Újraindult a jogalkotási folyamat, főként elvi kérdések mentén, és ennek eredménye lett az új Ptk., amely 2014-ben lép majd hatályba.
==Alapelvek==
===Az autonóm mozgástér védelmének elve===
A Ptk. kimondja, hogy a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. Ez egy mozgásteret biztosít a személyek részére, melyet az állam biztosít, azzal, hogy az érdekérvényesítést a kényszer űtján is végrehajthatja. A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag bírósági útra tartozik. Az új Ptk. a törvény céljában definiálja ezt az alapelvet: a Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
===A jogfejlesztő értelmezés elve===
Az 1959-es Ptk. szerint a polgári jogi viszonyokat szabályozó jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A törvény rendelkezéseit a régi Ptk. szerint Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével, az új Ptk. szerint Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
===A jóhiszeműség és tisztesség elve===
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az új Ptk. ezt kiegészíti azzal, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
===Rendeltetésszerű joggyakorlás elve===
A Ptk. biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. Ez a rendelkezés ebben a formában kikerült az új Ptk.-ból.
===A joggal való visszaélés tilalma===
A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. Az új Ptk. ezt azzal egészíti ki, hogy ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
===Az együttműködés elve===
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ez az elv az új Ptk.-ban ebben a formában nem szerepel.
===Az elvárható magatartás elve===
Ha a Ptk. más esetben szigorúbb követelményt nem támaszt, akkor a polgái jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
== Részei ==
# Bevezető rendelkezések▼
Az 1959-es Polgári Törvénykönyv több tekintetben csak a kiindulási pont volt, rendelkezéseinek tartalmat más jogszabályok adtak. Az új Ptk. azonban egy egységes magánjogi kódexként készült el, több könyvre bontva. Az eredeti felosztása a következő:
# A személyek▼
# A tulajdonjog▼
# Kötelmi jog▼
# Öröklési jog▼
# Záró rendelkezések▼
Az új Ptk. pedig ezeket tartalmazza:
* Bevezető rendelkezések
* Az ember, mint jogalany
* A jogi személy
* Családjog
* Dologi jog
* Kötelmi jog
* Öröklési jog
* Záró rendelkezések
== Lásd még ==
23 ⟶ 68 sor:
* [http://www.complex.hu/uj-Polgari-Torvenykonyv@64_874_kiadvany.html a CompLex által kiadni tervezett változat ajánlója] a 2009. évi CXX. törvényről '''(x)'''
* [http://polgarijog.lap.hu/ Polgári jog.lap.hu - linkgyűjtemény]
==Lábjegyzetek==
▲<references/>
{{csonk-dátum|csonk-jog|2008 júliusából}}
| |||