„Kánon (vallás)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zetelakiapu (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Zetelakiapu (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
Az [[egyház]]i szóhasználatban a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentésekre vonatkozik.
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]].
*A [[katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a 325-ben az [[niceaielső nikaiai zsinat]]on használták eezt a szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
*A katolikus ''mise-kánon'' a misének a [[Sanctus]]tól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
*A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét [[irmosz]]nak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. [[Melles Emil]]).