„Petri Mór” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
1. sor:
'''Petri Mór''' ([[Tasnádszarvad]], [[1863]]. [[július 11.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[március 2.]]) költő, tanár.
 
==Életútja, munkássága==
==Élete==
[[1863]] július 11-én született az akkor [[Szilágy vármegye|Szilágy vármegyéhez]], ma [[Szatmár megye|Szatmár megyéhez]] tartozó [[Tasnádszarvad]]on, református nemesi családban.
 
[[1863]] július 11-én született az akkor [[Szilágy vármegye|Szilágy vármegyéhez]], ma [[Szatmár megye|Szatmár megyéhez]] tartozó [[Tasnádszarvad]]on, [[Kálvinizmus|református]] nemesi családban. Apja hollómezei ''Petri (Petrikás) László'' birtokos, volt [[1848]]-[[1849|49]]-es honvéd, anyja Gúthy Teréz. Öt nővére volt, kiket édesanyja kívánságára neki kellett férjhez adnia. Élete végéig nőtlen maradt.
anyja Gúthy Teréz. Öt nővére volt, kiket édesanyja kívánságára neki kellett férjhez adnia. Élete végéig nőtlen maradt.
 
A gimnázium első osztályát magánúton végezte, majd Zilahra[[Zilah]]ra, a református kollégiumba járt. [[1881]]-ben érettségizett, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol [[1886]]-ig természettani, mennyiségtani tárgyakat, később pedig magyar, latin, nyelvészeti, irodalomtörténeti, ugor összehasonlító nyelvészeti, művészettörténeti és esztétikai előadásokat halgatott.
[[1881]]-ben érettségizett, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol [[1886]]-ig természettani, mennyiségtani tárgyakat, később pedig magyar, latin, nyelvészeti, irodalomtörténeti, ugor összehasonlító nyelvészeti, művészettörténeti és esztétikai előadásokat halgatott.
 
[[1884]]-[[1885]]-ben elnyerte a főváros 300 forintos jubiláris ösztöndíját, s a tanév végéig a Szabó Lajos rákospalotai magán nevelőintézetben mennyiségtant tanított. Iskoláit elvégezve [[1886]]-ban, 23 éves korában segédtanár lett.
 
[[1889]]-ben szerezte meg a tanári oklevelet, ekkor [[Zilah]]-on a református kollégiumban lett tanár, ahol [[Ady Endre|Ady Endrének]] is magyar tanára volt. [[1889]]-[[1994]] között a ''[[Szilágyság (hetilap)|Szilágy]]'' című zilahi lapot szerkesztette.
Iskoláit elvégezve [[1886]]-ban, 23 éves korában segédtanár lett.
 
[[1894]]-től tanfelügyelő volt [[Szilágy vármegye|Szilágy vármegyében]], [[1905]]-től a Vallás-és Közoktatási Minisztérium tisztségviselője volt, [[1907]]-től pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest vármegye]] tanfelügyelője lett. Több tankönyvet is (nyelvtan, stilisztika) szerkesztett. [[1903]]-ban [[Németország]]ban, [[1904]]-ben [[Románia|Romániában]] tett tanulmányutat. [[1922]]-[[1924]] között ismét a minisztériumban dolgozott. [[1929]]-[[1934]] között a ''Petőfi-ház'' igazgatója
[[1889]]-ben szerezte meg a tanári oklevelet, ekkor [[Zilah]]-on a református kollégiumban lett tanár, ahol [[Ady Endre|Ady Endrének]] is magyar tanára volt.
 
== Versei ==
[[1889]]-[[1994]] között a ''[[Szilágyság (hetilap)|Szilágy]]'' című zilahi lap szerkesztője volt.
 
Több verseskötete jelent meg de versei közül egy rész máig kiadatlan, a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] kézirattárában található.
[[1892]] június 11-én az erdélyi irodalmi társaság választotta rendes tagjává.
 
Versei különböző lapokban jelentekláttak megnapvilágot [[1879]]-től, így a Krassó-Szörényilapokban (1879(), Képes Családi Lapokban (1882-90), Hölgyek Lapja (1883-88), [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]] (1884-1885, 1887), Koszorú (1884-86), Pesti Napló (1884-85, 1904), Kolozsvár, (1888), Magyar Nők Lapja (1892), A Hét (1892), Fővárosi Lapok (1893), Magyar Geniusz (1893), stb.
[[1894]]-től tanfelügyelő volt [[Szilágy vármegye|Szilágy vármegyében]], [[1905]]-től a Vallás-és Közoktatási Minisztérium tisztségviselője volt, [[1907]]-től pedig [[Pest vármegye]] tanfelügyelője lett. Több tankönyvet is (nyelvtan, stilisztika) szerkesztett.
 
Fő műve volt a 6 kötetben kiadott, közel ötezer oldalas ''Szilágy vármegye monográfiája'' volt.
[[1897]]-től a Szilágy megyei Wesselényi-egylet elnöke.
 
Élete 82. évében, [[1945]] március 2-án halt meg Budapesten.
[[1903]]-ban Németországban, [[1904]]-ben Romániában tett tanulmányutat.
 
== Társasági tagságai ==
[[1921]]-ben tagja lett a [[Petőfi Társaság]]nak.
 
[[1922]]-[[1924]] között ismét a minisztériumban dolgozott.
 
[[1929]]-[[1934]] között a ''Petőfi-ház'' igazgatója
 
[[*1892]] június 11-én az erdélyi irodalmi társaság választotta rendes tagjává.
[[*1897]]-től a Szilágy megyei Wesselényi-egylet elnöke.
[[*1921]]-ben tagja lett a [[Petőfi Társaság]]nak.
Tagja volt még a ''Lafontaine-, a Magyar Történelmi-, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak'' is.
 
Több verseskötete jelent meg de versei közül egy rész máig kiadatlan, a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] kézirattárában található.
 
Versei különböző lapokban jelentek meg [[1879]]-től, így a Krassó-Szörényilapokban (1879(, Képes Családi Lapokban (1882-90), Hölgyek Lapja (1883-88), [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]] (1884-1885, 1887), Koszorú (1884-86), Pesti Napló (1884-85, 1904), Kolozsvár, (1888), Magyar Nők Lapja (1892), A Hét (1892), Fővárosi Lapok (1893), Magyar Geniusz (1893), stb.
 
Fő műve volt a 6 kötetben kiadott, közel ötezer oldalas ''Szilágy vármegye monográfiája'' volt.
 
Élete 82. évében, [[1945]] március 2-án halt meg Budapesten.
 
==Főbb művei==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Petri_Mór