„Lópatkó alakú pálya” változatai közötti eltérés

A lópatkó alakú pályán mozgó első égitesteket a Jupiterhez csatolt mozgású úgynevezett Trójai kisbolygók körében figyelték meg. M. Wolf felfedezte föl az első kisbolygót a Nap-Jupiter rendszer L4 pontja közelében 1906-ban (Achilles kisbolygó). Az Achilles kisbolygó, Nap körüli keringése során, a Jupiterrel[[Jupiter]]rel együtt forgó koordinátarendszerben az L4 pont körül librációs mozgást végez. A később ilyen pályákon, az L4 , mind az L5 pont körül mozgással talált kisbolygókat Trójai kisbolygók nevezték el a mitológiai trójai háború hőseiről. Az L4 pont térségében mintegy 1000, az L5 pont térségében mintegy 700 kisbolygó ismert. A szélesebb librációjú pályák vezettek el a lópatkó alakú pályákhoz. Csebotarev 1973-ban talált ilyen lópatkó-szerű pályát.

Idővel más bolygók esetében is találtak a [[Lagrange-pontok]] körüli mozgásra példákat. A Nap-Mars rendszernek az L5 pontjának térségében fedezték föl 1990-ben az Eureka kisbolygót. A Mars pályájához kapcsolódó Lagrange pontokban ma 2 ilyen kisbolygót ismerünk.) 2001-ben a Nap-[[Neptunusz]] rendszer L4 pontja közelében találtak Lagrange pont közelében libráló kisbolygót.

Vannak kis holdak a [[Szaturnusz]] rendszerben, amelyek az egyik nagyobb hold és a Szaturnusz rendszerének Lagrange pontjainak egyike közelében librál. Ilyen a Dione-hold rendszerében az L4 pont közelében található a kisméretű Helena hold, ill. a Tethys rendszerében, az L4 pontnál található Telesto, valamint az L5-nél található Calypso. Lópatkó alakú pályán eddig viszonylag kevés kisbolygót vagy holdat találtak. Ilyen a a Janus-Epimetheus holdpár, amelyek pályája olyan, hogy az egyik holddal együtt forgó koordináta-rendszerből nézve a másik hold pályája közelítőleg lópatkó alakban fogja közre az L4 , L3 , L5 Lagrange-pontokat.