„Divéky Adorján” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ürhajozás (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
[[1909]]–[[1911]] között a [[krakkó]]i egyetemen történelmi előadásokat hallgatott. [[1917]]-ben [[Varsó]]ba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagainak kutatására. Ezekben az években előbb a varsói egyetem magyar nyelvi lektora, majd [[1929]]-ig a magyar történelem előadója. [[1921]]-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Divéky Adorján által a két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket, jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.
 
Amikor 1920-ban az [[első világháború]] után megalakuló csehszlovák állam és Lengyelország között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról, Divéky Adorján a lengyelek mellett kötelezte el magát. Abban, hogy a Szepesség és Árva magyarlakta északi területei ne Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz kerüljenek, aktív diplomáciai-politikai szerepe volt .
 
1939–1950 között – nyugalomba vonulásáig – a [[Debreceni Egyetem]] tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott. 1930-tól volt a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, 1937-től a Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja. Munkássága nagyrészt a [[XIX. század]]i [[lengyel-magyar kapcsolatok]]at érinti, de több tanulmánya, közleménye jelent meg a [[XVI. század]] lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is.