A csaknem fél évezreden át uralkodó pártus arszakidák legyőzésével a szászánidák átvették az Iráni Birodalom irányítását. A győztes csata jeleneteit a [[firuzabad]]i sziklafaragásokon örökítették meg. Ezeken [[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír]], az első [[Szászánida uralkodók listája|szászánida]] uralkodó, és fia, [[SápurI. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] lovagi küzdelemben győzi le az utolsó pártus fejedelmet, Artabanoszt. A sziklafrizen a lovagi kopjákkal az ellenfelet a nyeregből kivető szaszanidákszászánidák bennünket, magyarokat, egy gyakran látható jelenetsorra is emlékeztetnek. A [[I. László magyar király|Szent László]] legenda falképciklusán mindig szerepel Szent László király fegyveres harca a leányrabló kunnal.
A szaszanidákszászánidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szaszanidaszászánida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasírnak. [[KhoszrauI. Huszrau szászánida király|I. Huszrau]] (görögösen Khoszroész)király csaknem ötven évig uralkodott. A szaszanidaszászánida kori Irán talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt, és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai.
A Szászánida-dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szászánida művészetből.
