„Montpellier Hérault SC” változatai közötti eltérés

Az egyesülés után az új játékosok segítségével emlékezetes rajtot produkált a SOM. 1919. november 2-án a klub lejátszotta első hivatalos mérkőzését a francia kupa első körében, a Sport Club Montpelliérain elleni rangadó 2–2-es döntetlennel ért véget. Hét nappal később a bajnokságban is megkezdte menetelését a csapat, a [[Francia labdarúgószövetségLabdarúgó-szövetség]] déli ligája, vagyis a francia hatodosztály első fordulójában idegenben 1–0-ra legyőzték a [[Stade Cettois]] gárdáját.

1920-ban az [[FC Cette]] legyőzésével megszerezte első serlegét a SOM, a a Médoc-i kupa döntőjében diadalmaskodva, mely sorozat a [[Languedoc-Roussillon|Languedoc-i]] kupával egyenértékű. Ez a győzelem a SOM döntő fölényét mutatta montpellieri klubok sokasága között. Még ugyanebben az évben a csapat felavatta a a Stade des Aubes-t, melynek felépítését az AGSM finanszírozta.

Az 1925–26-as szezonban válságba került a klub, miután a [[Francia labdarúgóLabdarúgó-szövetség]] pénzügyi visszaélések nyomait fedezte fel a klubban, és szigorú büntetést szabott ki a csapatra; a klubelnököt öt évre felfüggesztették, számos játékos elhagyta a csapatot, és történetes során először a Montpellier kiesett a bajnokságból.

A gyors feléledés kulcsa az újjáépítés volt, melynek jegyében a klub megváltoztatta nevét ''Stade Olympique Montpelliérain-ról'' ''Sports Olympiques Montpelliérains-ra'' , és számos új minőségi igazolással erősítette meg keretét. [[Louis Mistral]], [[Roger Rolhion]] és [[René Dedieu]] mellett a Kramer testvérek [[Svájc|svájci]] trióját, és a [[Jugoszlávia|jugoszláv]] [[Branislav Sekulić]]ot és [[Milorad Mitrović]]ot is szerződtették. Utóbbi két játékos hivatalosan tanulóként érkeztek a csapatba, ez a burkolt profizmus jellemző volt a sportban a profi labdarúgás megjelenése előtt. Egyetemista mivoltukból fakadóan a helyi egyetemi csapatban is játszottak, 1925 és 1936 között hatszor nyerték meg a francia egyetemi bajnokságot.