„Vita:Szarvasfélék” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szarvas, mint állat: Révaiból. mint alap |
→Szarvas, mint állat: Révai nagyjából feldolgozva, +1 |
||
3. sor:
== Szarvas, mint állat ==
A '''szarvas''' (Cervus L.), a kérődző párosujjuak alrendjének Szarvas-félék (Cervina) családjába tartozó állatnem. Fajainak teste arányosan karcsú. Kitűnő a hallásuk, szaglásuk, látásuk is. A him homlokán két oldalt ágas agancsokat visel. Könnygödreik jól fejlettek.
== Gímszarvas ==
[[Magyarország]]on legelterjedtebb a közönséges v. gímszarvas, nemes szarvas (Cervus Elaphus). Csak a szarvasbika visel sokágú agancsot, melyet évente hullat, a vadászok kedvelt trófeája. Nyúlánk teste 2,3 méter hosszú, 1,5 m magas; farka 15 cm hosszú; melle széles; nyaka meglehetősen hosszú, kétoldalt összenyomott, nyúlánk; feje orra felé erősen vékonyodó; szemei nagyok, élénk tekintetű; hegyes fülei olyan hosszúak, mint fejének fele; lábai hosszuak, vékonyak; patái kicsinyek, megnyúltak, mellékpatái a földet nem érintik. A színe évszakonként a kor és az ivar szerint is változik. Télen barnás-szürke, nyáron vörhenyesbarna; a farka táján világos barnás-sárga foltja, ú.n. tükre van. A himek nagyobbak a nöstényeknél, nyakukon a párzás idején hosszu, sötét szinü szőrökket viselnek. A fehér szinüek vagy tarkák ritkák. Európában a 65°-ig, Ázsiában az É. sz. 55°-ig eterjedt; délre a Kaukázusig ereszkedik le, leggyakoribb Lengyel-, Cseh-, Morva-, Magyarországban, Stíriában, Karintiában és Tirolban, gyakori még a Kaukázusban és Dél-Szibériában.
Párzásideje szeptember elején kezdődik és még októberben is tart; az erős bikák ekkor felkeresik a teheneket, csordába gyűjtik, s aztán ezekért egymással élet-halál harcot vívnak. Szeptember közepétől kezdve az ú.n. Szarvas-bőgés ideje következik, amikor a bikának megnő a nyaksörénye és hasán fekete folt jelenik meg. A hang mélysége és ereje alapján ismerhető fel a bikák ereje. A tehén 38-40 hétig viselős, május közepén és június elején elhagyja a csapatot, csendes, biztonságos helyet keres, itt egy, ritkán két fehérfoltos borjút hoz a világra, s ezeket a legközelebbi párzásig szoptatja.
Vadászata a különböző vidékeken más-másféleképen történik; leggyakoribb a hajtóvadászat; de gyakori a lesből való s a kopókkal való vadászat is.
== Más szarvasfajok ==
*kanadai Sz. vagy wapiti (C. canadensis Briss.), mely Észak-Amerikát lakja;
* másik faja a szambur (C. Aristotelis Cuv.), melyet Aristoteles Sz.-ának is neveznek; ennek hazája Kelet-India.
* A sörényes Sz. (C. hippelaphus Cuv.) főleg Jávát, Szumátrát és Borneót lakja.
Az Axis-Sz. (C. Axis Erxl.) hazája Kelet-India; ugancsak itt él a disznó-Sz. (C. porcinus Schreb.), teste otromba, szine kávébarna, torka és hasa szürke, oldalai palaszürkék, szabálytalanul foltosak.
*pampas-Sz. (l. o.).
* nagyfülü Sz. (C. macrotis Say) nevét rendkivül nagy füleitől kapta s ezek az agancsok elágazásáig nyulnak fel; agancsai többszörösen ágaznak el, de középáguk nincs; szine barnás-szürke vagy vörhenyes-barna, melle sötétebb, farkhegye fekete. A Misszuri és Kolumbia folyamok térségein él.
*virginaiai Sz. (C. virginianus Gmel.) Észak-Amerika erdőségeit lakja. Ide tartozik az őz (l. o.) és a braziliai Sz. (C. rufus Cuv.) is, melynek agancsa egyszerü nyársforma; könnygödrei kicsinyek; homlokán szőrpamacsot visel; fülei aránylag nagyok, szélesek; szine barnás-sárga, hasa fehéres-sárga; Gujana, Brazilia, Praguaj és Peru erdős hegységeit és térségeit lakja, egyenként vagy párosával él, csapatokba nem verődik.
* kihalt Sz.-ok közül is többet ismernek. Legnevezetesebb a Megaceros Aw. (l. o.), mely legközelebb állott a jávorhoz. Különösen gyakran találják a középeurópai diluviális rakodmányokban. Hibbert szerint a XII. sz.-ban Irországban még élt.
== Források ==
* http://www.vadaszlap.hu/reviews.php?op=showcontent&id=24
|