„Várostörténeti Múzeum” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
A további termekben a polgári fejlődés követhető nyomon. [[1780]] után indult el az új és modern polgárváros kialakulása. A korszak legnagyobb urbanisztikai változását a népesedés rohamos növekedése okozta. Az 1780-ban még a 19. helyen álló város [[1850]]-re a 24. helyre szorult vissza, de [[1870]]-ben már a nyolcadik helyen állt a vidéki városok sorában, [[1910]]-re pedig az 5. legnagyobb magyar település lett. Ezt a példa nélkül való növekedést aligha válthatták ki a város hagyományos funkciói. A megsokasodott munkaalkalmakat a szénbányászat, a koksz- és gázgyártás, a hőigényes iparágak, a kerámia, a tégla, a mészipar jelentették. Hasonló hatással lehetett a [[demográfia]]i és urbanisztikai átalakulásra az aránylag olcsó szenet felhasználó gép- és fémfeldolgozó ipar, a sörgyártás és dohányipar, a bútor és a bőripar. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] iparilag fejlettebb vidékeiről a gyári kolóniákba telepítettek közel hétezer munkást.
Az iparosok és kereskedők jórészt németek voltak, a manufaktúrákban és a szőlőbirtokokon nagyrészt a Barátúr környékén lakó [[bosnyákok]] dolgoztak. [[1853]]-tól, az osztrák-magyar érdekeltségű [[Dunagőzhajózási Társaság]] megkezdte az általa felvásárolt bányamezőkben a [[szén]] kitermelését, majd sorra bekebelezte a környék kisebb bányáit. Saját lakótelepet is épített, amelyet
== Külső források ==
|