|
A címer központi figurája a két kulcs, amely [[Máté evangéliuma]] (16:19) alapján a mennyek országának kulcsait ábrázolja. Ezeket [[Jézus|Jézus Krisztus]] adta át [[Szent Péter]]nek a következő szavakkal: ''„És néked adom a mennyek országának kulcsait”''. Miután a pápák Péter utódai a hivatalban, ezért az egyházfők lettek ezen kulcsok örökösei. Az egymást keresztező arany és ezüst színű kulcs a Vatikán szimbolikájában igen fontos momentum.
Egyrészt azért, mert a sárga és fehér sáv is a két kulcsra utal. A sárga sáv az arany színt, a fehér pedig az ezüstöt jelképezi. Másrészt a kulcsok gyakran igen fontos [[diplomácia]]i szerepet töltenek be. Amikor [[1929]]-ben létrejött Vatikán és annak szimbólumai, valójában egy igen egyedi és különös szuverén állam jött létre. Tulajdonképpen kizárólag diplomáciai célokra alkalmazzák a miniállam lobogóját. Maga a Vatikán a hivatalos dokumentumok szerint azért jött létre független államként, mert így egyenrangú partner maradhat a többi állammal szembeni diplomácia terén. A klérus azonban különválasztotta Vatikán állam és a [[Vatikán|Szentszék]] fogalmát. Míg az elsőt egy apró, [[európa]]i állam jelölésére használták és használják mind a mai napig, a Szentszék kifejezés utal az egyház egésze feletti hatalomra, és arra, hogy a pápa nem csupán a fél km²-es államon uralkodik, hanem az egész [[katolicizmus|katolikus]] világon. Emiatt az országot a fentieknek megfelelően jelképezik, de amikor a pápa egyetemes hatalmáról van szó, akkor a két kulcs helyet cserél, és az ezüst kulcs fogója bal felől látható (példaként lásd XVI. Benedek pápa címerét lentebb).
A kulcsokat egy vörös színű kötél köti össze, amelynek szimbolikája vitatott. Sokak szerint ez a papi életet szimbolizálja, amely összeköti a mennyek országát a földi élettel. Ugyanezt a szerepet tölti be a kulcsok fejénél a tiara hátsó szalagja is.
[[Fájl:BXVI CoA like gfx PioM.svg|jobbra|200px|bélyegkép|[[XVI. Benedek pápa]] címere]]
A jelenleg uralkodó [[pápa (egyházfő)|pápa]], [[XVI. Benedek pápa|XVI. Benedek]] egyéni címere is alapvetően a vatikáni szimbólumokra épít, mindemellett több ponton is eltér a szokásoktól. Benedek személyes címere főként [[érsek]]i motívumokat tartalmaz, amelyek a [[Bajorország|bajor]] egyházmegye [[München]]-[[Freising]]i érsekségére utal. Joseph Ratzinger pápává választása előtt ennek az egyházmegyének az élén állt. Az új pápai címer központi helyén egy három részre bontott pajzs látható, amelyet Benedek személyes jelképei foglalnak el. A pajzs hátterében a két kulcs áll, és fölötte egy [[püspök]]i süveg látható. A címer alatt pedig az [[érsek]]i [[pápai jelvények#Pallium|pallium]] látható.
A tiara helyén álló püspöki süveg áll. A papságot szimbolizáló süveg három vízszintes aranycsíkja is az egyházfő hatalmára utal. A csíkok a rendet, a joghatóságot és a magisteriumot jelképezik, amelyek a középső függőleges sávval egymáshoz kötődnek, és ezáltal a pápa személyében egyesülnek. A tiara három aranyszínű sávjának is ez a jelentése. A címerpajzs alatt pallium látható. A pallium fehér gyapjúszövetére fekete kereszteket varrnak, és ennek adományozásával ismeri el az egyházfő az egyházmegyei hatalmat. Általában érsekek, ritkábban püspökök kapják meg. Benedek esetében ez Szent Péter ősi püspökségére utal, amelynek irányítása a pápa feladata.
A pajzs három szimbóluma közül a piros háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb. A kagyló több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a kagyló a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik [[köln]]i ülésén Benedek megkapta az ''[[Isten]] zarándoka'', tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy [[Regensburg]]ban, abban a [[kolostor]]ban ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig [[Hippói Szent Ágoston]] elmélkedéseiben is szerepet játszott, ugyanis Ágoston a [[Szentháromság]] lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek Szent Ágostonról tanulmányokat is írt.
A címer jobb felső részében [[Szent Korbiniánusz]] püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a [[8. század]]ban keresztény hitre térítette a bajorokat, és a München-Freisingi érsekség védőszentje volt. A medve csomagot visel a hátán, ugyanis a legenda szerint Korbiniánusz [[Róma|Rómába]] zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett ''Freisingi Mór'' avagy a ''Caput Ethiopicum''. A balra néző fej már a [[14. század]] óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.
{{-}}
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Flags of the Vatican}}
|
