„IV. Mehmed Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
39. sor:
Ukrajnában Hmelnyickij halála után Ivan Vihovszkij lett a kozákok hetmanja, akik neki igen kedvező, szinte függetlenséget biztosító szerződést kötött a lengyelekkel. A poltavai kozákok viszont az oroszok szövetségesei maradtak és megölték Vihovszkij krími kánhoz küldött követét. 1658-ban egy lengyel-tatár sereg elfoglalta és kifosztotta Poltavát, majd a szövetségeseik megsegítésére érkező, Alekszej Trubeckoj herceg vezette oroszokat győzték le a konotopi csatában. Ezután sorra foglalták el az oroszbarát kozákok erődjeit és két héten át pusztították a cár földjeit. Az orosz veszteség mintegy százhúszezer halott és tizenötezer rabszolgának elhurcolt ember volt. A nagy győzelem hírére Isztambulban hétnapos ünnepséget tartottak. IV. Mehmed egy esetleges oroszellenes szövetség ajánlatával követséget küldött [[XI. Károly svéd király|XI. Károly]] svéd királyhoz, de a kölcsönös sérelmek miatt az ajándékcserén kívül több nem történt.
1661-ben a szultán által támogatott [[I. Apafi Mihály|Apafi Mihály]] és [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] küzdelme miatt a krími tatárok megint Erdélybe indítottak hatvanezres sereget. Az egyesült török-tatár csapatok végigpusztították [[Hátszeg]] környékét és felégették [[Szászváros|Szászvárost]] és [[Szászsebes|Szászsebest]]. A tatárok egészen Szatmárig portyáztak és [[Domahida|Domahidán]] több ezer rabot és jószágot gyűjtöttek össze.
1663-ban kitört a háború a [[Habsburg-török háború (1663-64)|Habsburgok és törökök]] között. Százezer krími tatár és húszezer kozák dúlta fel [[Morvaország|Morvaországot]] és [[Szilézia|Sziléziát]].
| |||