„Szentsimon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
44. sor:
''Hangony-puszta'' néven említik írásban először egy [[1214]]-ből származó oklevélben. Ekkor a [[Hangonyi nemzetség]] szállásföldjéhez tartozott, majd a [[Rimaszécs|rimaszécsi]] [[Széchy Balog nemzetség]] kapta királyi adományul. [[1247]]-ben ''Szentsimonúr'' a neve, [[templom]]a védőszentjéről. Az [[1427]]-es összeírás szerint a falu [[Szécsi Miklós]] birtoka. Ekkor 55 portát jegyeztek fel, amelynek névjegyzéke szervezett (délvidéki?) betelepítésre utal. Templomának freskói [[1330]] és [[1423]]-as évekből származnak.
[[1554]]-ben a [[török hódoltság]] peremén kettős adóztatású terület lett. [[1553]]-ban [[Báthory András]]nak még 25 portája volt a faluban és két új házat is építtetett, de rövidesen elkezdődött az elszegényedés. A szomszéd faluban épített [[Hangony|hangonyi]] pálos monostort is elpusztítja a [[Oszmán Birodalom|török]],s [[1567]]-ben már pusztultként jegyzik fel. Ezzel a szentsimoni plébánia válik a környék egyházi központjává. Alsó- és Felső-[[Hangony]], [[Uraj]], [[Susa]] és [[Jéne]] is ide tartozik, a környék első iskoláját is Szentsimonban létesítik.
[[1578]]-ban még Széchy Tamásé a falu, de [[1588]]-ban már nem szerepel neve a birtokosok között. A [[hitújítás]] viharai a templomon nyomon követhetők. [[1650]]-ben készítik a [[templom]] festett famennyezetét. [[1652]]-ben [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]]nek, 22 egész, 2 zsellér, 30 elhagyott és 15 paraszt portája volt itt.
[[1683]]-ban a [[Oszmán Birodalom|török]] felégette a falut. [[1687]]-re a lakosság teljesen elfogyott, rövid időre lakatlan község lett. 9 megmaradt család visszatért. Az [[1700]]-as évek elejétől gyarapodni kezdett a község, többen visszatértek, de újak is költöztek ide. [[1785]]-ben már [[67]] család élt itt [[423]] lélekszámmal.
| |||