„I. Kaplan Giráj krími kán” változatai közötti eltérés

Kaplan [[I. Szelim Giráj krími kán|I. Szelim Giráj]] kán fia volt. [[1695]] és [[1699]] között a [[Kubány|kubanyi]] tatárok [[Szeraszker|szeraszkere]] (hadvezére) volt. Apja negyedik uralkodása alatt és bátyja, [[III. Gázi Giráj krími kán|III. Gázi Giráj]] idejében a [[Núreddin (méltóság)|núreddin]] méltóságot viselte. [[1707]]-ben a leváltott Gázi helyére a szultán Kaplant nevezte ki krími kánnak. Az új kán fivéreit, Menglit és Makszúdot tette meg [[Kalga|kalgának]] és núreddinek. Nem sokkal uralkodásának megkezdése után nagy sereggel az Észak-Kaukázusba vonult, hogy leverje a fellázadt kabardokat, de katasztrofális vereséget szenvedett, több tatár klán vezetője is odaveszett. A kudarc miatt, és mert menedéket adott az [[I. Péter cár|I. Péter cártól]] menekülő kozákoknak, a szultán leváltotta. Utóda II. Devlet Giráj lett.

II. Devlet lemondatása után [[1713]]-ban [[III. Ahmed szultán]] ismét Kaplant helyezte a krími trónra. Kaplan először a lázongó kubanyi tatárokat fékezte meg, majd miután a Török Birodalom előbb [[Osztrák–török háború (1716–18)|Velencével, majd Ausztriával]] keveredett háborúba, a szultán parancsára a magyar határhoz vonult. A tatár klánok vezetői vonakodtak elhagyni Krímet, de Kaplannak végül sikerült összeállítania a szükséges haderőt, ám túl sokat késlekedett és emiatt az osztrákoktól elszenvedett vereségek miatt a szultán a kánt okolta és leváltotta tisztségéből. Az új kán III. Devlet Giráj lett, Kaplan pedig a törökországi [[Bursza|Burszában]] telepedett le.

[[1730]]-ban újra Kaplant nevezték ki kánnak. [[1732]]-ben a szultán parancsára a Kaukázuson keresztül Perzsia ellen vonult. A hadjárat és a kaukázusi törzsek erődemonstráló hódoltatása miatt az isztambuli orosz követ többször is tiltakozott és az elmérgesedő viszony végül oda vezetett, hogy [[1735]]-ben az oroszok betörtek a Krímre. A támadást sikerült elhárítani, ám a következő évben már egy nagyobb, ötvenötezres sereggel tértek vissza. Rövid ostrom után elfoglalták a félsziget bejáratát védő [[Perekop]] erődjét, majd végigdúlták a Krímet. Felgyújtották a kánság fővárosát, [[Bahcsiszeráj|Bahcsiszerájt]]; a tűzben odaveszett az I. Szelim által alapított könyvtár, valamint a [[jezsuiták|jezsuita]] misszió is. Felégették a tatárok egyetlen nagy kikötőjét [[Jevpatorija|Kezlevet]] és [[Szimferopol|Akmedzsidet]]; azután a seregben kitört járvány miatt visszavonultak. A kudarcért a szultán Kaplant hibáztatta és lemondatta címéről. Utóda a trónon [[II. Fetih Giráj krími kán|II. Fetih Giráj]] lett.