„Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Állam bukása - II. Mieszko és Veszprém: Újító, nem megújító Kázmér a magyar szakirodalomban
→‎Az ország újjáépítése: stiláris símítások
58. sor:
[[Fájl:Boleslav III of Poland.jpg|160px|thumb|III. (Ferdeszájú) Boleszláv [[Jan Matejko]] képén]]
[[Fájl:Polska 1102 - 1138.png|thumb|240px|Lengyelország III. (Ferdeszájú) Boleszláv korában]]
Kázmér erős kézzel állította helyre a közrendet, megszilárdította ismét a kereszténységet, több új püspökséget ([[Krakkó]], [[Wrocław]]), apátságot is ([[Tyniec]] Krakkó mellett) létrehozott. [[Gniezno]] és [[Poznań]] pedig annyira pusztítva voltak, hogy a fejedelemnek ki kellett választania Krakkót a székhelyévé (kb. 1040.). Az ország újjáépítése céljáncélját indítottkitűzó törekvésektörekvései miatt Kázmér az "Megújítóújító" (''Odnowiciel'') előnevet kapott megkapta.
 
Kázmér 1058-ban meghalt. Utódja '''[[II. Boleszláv lengyel király|II. Boleszláv]]''' lett. Aktív külpolitikát folytatott, beavatkozott a környező országok - Cseh-, Magyar- és Oroszország - trónviszályaiba. Az első ilyen hadjárátot 1060-ban indította Magyarországra, hogy a szövetségesét, [[I. Béla magyar király|I. Bélát]] (II. Mieszko lányának a férje), leültesse a trónon, azután 1074-ben – [[I. Géza magyar király|I. Gézát]] meg 1077-ben [[I. László magyar király|I. Lászlót]]. Hasonlóan 1077-ben támogatta a kijevi fejedelmet, [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszlávot]], II. Mieszko másik lányának a férjét. Törekedett a királyi korona visszaszerzésére, azért következetesen harcolt a német császárok ellen és támogatta [[VII. Gergely pápa|VII. Gergely pápát]] az invesztitúraharcban. A törekvései sikerrel befejeztek - 1076-ban a pápa elismerte lengyel királyként. Azonban akadtak ellenségei is, mint például '''[[Szent Szaniszló]]''' krakkói püspök, A legenda szerint, bírálta a királyt, erre ő annyira megharagudott, hogy saját kezével leszúrta. Ezután a pápa kiátkozta és Boleszláv Magyarországra menekült (1079). Az uralkodó annyira ellentmondásos, hogy a lengyel történelemben szelsőséges előneveket visel – Bőkézű (''Szczodry''), Merész (''Śmiały'') és Kegyetlen (''Okrutny'').