„Véralvadás” változatai közötti eltérés

A cikk az [[ember]] szervezetében lejátszódó véralvadási folyamatot írja le, de a legtöbb [[emlősök|emlős]] véralvadási rendszere hasonló.

 

== Folyamata ==

Az érfal simaizomzata összehúzódik ''(érspazmus),'' ez azonban csak apróbb sérülések, horzsolások esetén zárja el a [[vér]] útját. Ezzel egy időben megindul a [[Vér#vérlemezke|vérlemezkék]] kitapadása a sérült érfalra, amely ''[[vérrög]] (trombus)'' képződését eredményezi. Ha ez sem állítja el a [[vérzés]]t, akkor egy belső és/vagy egy külső tényező hatására megindul a ''véralvadás''. Belső tényező lehet az érfal sérülése (a szabaddá váló [[Kötőszövet|kollagénrostokhoz]] kapcsolódnak a vérlemezkék), külső tényező pedig a sérült szövetekből felszabaduló [[enzim]]ek. Ezeknek a tényezőknek, valamint a vérlemezkék szétesésekor azokból felszabaduló enzimek hatására kialakul az [[enzim|aktiváló komplex]]. Az aktiváló komplex [[kalcium]]ion jelenlétében aktiválja a vérplazma inaktív [[protrombin]]ját, amely [[trombin]]ná alakul. Ez az aktív enzim katalizálja a véralvadás alapreakcióját, a [[fibrinogén]] [[fibrin]]né alakulását. A vízben oldható [[fibrinogén]] polimerizációjával vízben oldhatatlan fibrin alakul ki. E molekulák kezdetben egy laza hálót képeznek, majd egyre tömörebb, szoros kötésű rendszerré alakulnak. Eközben a hálóba egyre több sejtes elem épül be, s ezek eredményeként alakul ki a vérlepény, mely elzárhatja a sérült részt, majd a sejtek megfelelő időn belül regenerálódva helyreállítják a szöveteket. Az artériás vér gyorsabban alvad, mint a vénás; ennek oka a gáztartalom megváltozása: az oxigén gyorsítja, a szén-dioxid lassítja az alvadást.