„Tabéry Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
== Pályája ==
Jogi tanulmányait Nagyváradon, [[Genf]]ben végezte és [[Kolozsvár]]ott fejezte be, majd itthon a közigazgatásban helyezkedett el. 1909-től ''[[A Hét (folyóirat, 1890)|A Hét]]'' című lap munkatársa volt. 1914-ben a fronton megsebesült. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején is hivatalt vállalt Nagyváradon, a bukás után börtönbe is került. Később a [[Tavasz (folyóirat)|Tavasz]] és a [[Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)|Magyar Szó]] című lapok szerkesztőjeként, valamint több
Az [[1920-as
Legismertebb regényei az 1920-as években születtek. A ''Szarvasbika'' (1925) a két Bolyai, apa és fia ellentétének története. [[Pintér Jenő]] szerint a könyv „minden elbeszélő lendülete mellett is elbúsító példája a szellemében és stílusában beteg irodalomnak.” A ''Tűzmadár'' (1927) két költött nevű nép, a gitánok és a liburok ellenségeskedésének rajza, kísérlet a korabeli helyzet jelképes ábrázolására. A ''Vértorony'' (1929) [[Dózsa György]] parasztháborújának korát és eseményeit mutatja be; Pintér Jenő a középkori egyház elleni gyűlölködő vádiratnak, erotikus jeleneteit ízléstelennek tartja. A ''Fekete ablak'' (1936) kishivatalnok hősének sorsában a [[Királyhágó]]n túli részek [[első világháború]]t követő szenvedését mutatja be. Az erdélyi magyarság kiszorul a városokból. Életben maradásához vissza kell térnie a faluba, egyetlen menedéke talán a föld lehet.
| |||