„PDP–11 architektúra” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a -o
a számok
20. sor:
 
=== Memóriakezelés ===
A PDP-11 [[16 bites]] címeket használ, amivel 64 [[KiB]] memóriát képes címezni. Abban az időben, mikor a PDP-11 átadta a helyét a VAX-nak, a 8 bites [[bájt]] és a [[hexadecimális]] jelölés szinte ipari szabvánnyá vált, azonban a PDP-11-nél a számok jelölésében mindenhol az oktális, [[nyolcas számrendszer]]t használták, és a memória méretét sem bájtban, hanem szavakban adták meg. Az alap logikai címmező 32 K szóból áll, de a legfelső 4 K (tehát az oktális 160000—177777{{szám|160000}}—{{szám|177777}} címeken lévő) szó nem volt memóriához rendelve, mert a sín be/kimeneti regiszterei voltak erre a címterületre leképezve. Tehát eredetileg egy teljes kiépítésű PDP-11 28 K szót tartalmazott.
 
A processzor az alsó memóriacímeket kétszavas vektoroknak tartotta fenn, amelyekben az elvégzendő kiszolgálórutin kezdőcímét és kezdeti állapotszavát tárolta a rendszer. Mikor egy I/O eszköz megszakítja a program futását, a saját vektorcímét a sínre helyezi/írja, ezzel jelezve, hogy melyik kiszolgálórutinnak kell átadni a vezérlést. A legalacsonyabb című vektorok különböző csapdák (''trap'') kiszolgálórutinjainak címét tartalmazták. A csapdák olyan megszakítások, amelyeket programhibák, pl. túlcsordulás vagy nem implementált utasításkód végrehajtásának kísérlete okoznak, valamint a BPT, EMT, IOT vagy TRAP utasítások, amelyekkel az operációs rendszer szolgáltatásai hívhatók.