„Artikulációs fonetika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:Q1200775 adatába |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''artikulációs fonetika''' a [[fonetika]] egy részterülete, amely fiziológiai megközelítésben vizsgálja az emberi beszédet. Azt kutatja, hogy miként hozzuk létre a [[beszéd|beszédet]] az artikulációs szerveinkkel. A zöngeképzés, a beszédképzés, illetve a kiejtés sajátosságaival foglalkozik, vagyis a kimondott szavak, mondatok, szövegek képzésével. <br />▼
▲Az artikulációs fonetika a [[fonetika]] egy részterülete, amely fiziológiai megközelítésben vizsgálja az emberi beszédet. Azt kutatja, hogy miként hozzuk létre a [[beszéd|beszédet]] az artikulációs szerveinkkel. A zöngeképzés, a beszédképzés, illetve a kiejtés sajátosságaival foglalkozik, vagyis a kimondott szavak, mondatok, szövegek képzésével. <br />
A [[beszédhang|beszédhangok]] képzése univerzális, a [[beszédszervek]] szempontjából ezt a [[tüdő]] és a [[hangszalag|hangszalagok]] működése, az üregrendszerek sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése és a képzési tartam határozza meg. Az egyes nyelvek azonban specifikusan válogatnak a lehetőségekből, így eltérő hangzás alakulhat ki, amiben közrejátszik a nyelv beszédhangjainak száma, a magán- és mássalhangzók aránya, valamint a hangsorépítési sajátosságok. <br />
A magyar beszédhangokat osztályozhatjuk tradicionálisan, vagy a szájüregben keletkező szűkület fokozatai szerint. A hagyományos felosztást megtartva beszélünk [[magánhangzó|magánhangzókról ]]és [[mássalhangzó|mássalhangzókról]]. A szűkület szerint jellemző lehet a teljes zárás, a kis rés, a tágabb rés, valamint a szűkület hiánya. <br />
| |||