„Szerkesztő:Peyerk/Járás” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1950-es járásrendezés |
||
203. sor:
{{fő|1950-es járásrendezés}}
Az [[1950-es megyerendezés]]hez kapcsolódóan, a közigazgatás és a területi beosztás teljes átalakítása részeként sor került a [[járás]]ok rendezésére is 1950. első felében, három lépcsőben.
Elsőként 1950. január 1-jén [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye]] Központi járása szűnt meg, mivel a hozzá tartozó községeket egy - a [[Ráckeve]]i járáshoz csatolt [[Dunaharaszti]] - kivételével [[Budapest]]tel egyesítették. Ezzel a járások száma 149-re csökkent.
A második lépcsőben az új megyei beosztás életbe lépésével egyidejűleg három járás megyszűnt és négy új alakult. Ezek az intézkedések lényegében kiigazítások voltak azokon a területeken, ahol az új megyehatárok jelentősen eltértek a korábbi járások határaitól, csonka járásokat létrehozva. E lépcsőben a járások száma ismét 150-re emelkedett. Mivel egyrészt [[Csongrád megye|Csongrád megyéhez]] került [[Csanád megye]] Központi járása, másrészt Csongrád megye székhelye [[Szentes]] helyett [[Hódmezővásárhely]] lett, ezért a [[Makó]] illetve [[Szentes]] székhelyű, korábban egyformán Központinak nevezett járásokat székhelyükről nevezték el. További változás volt, hogy [[Szolnok megye]] Tiszai alsó járásának székhelyét [[Tiszaföldvár]]ról [[Kunszentmárton]]ba helyezték.
A legnagyobb számú változtatásra az átszervezés harmadik lépcsőjében 1950. június 1. napjával került sor, amikor egyidejűleg 16 járás szűnt meg és hat új alakult. Ezzel a járások száma a [[tanács]]ok megalakulásának időpontjára 140-re csökkent. Ekkor történt meg a kirívóan kicsi vagy nagy területű és népességű járások átalakítása. A reform fontos eleme volt, hogy az elnevezések egységesítésre kerültek: ezután minden járás a székhelye nevét viselte, kivéve a Budai, melynek székhelye Budapesten volt.
==A járások 1951-1983 között==
| |||