Wikipédia

„Artikulációs fonetika” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az '''artikulációs fonetika''' a [[fonetika]] egy részterülete, amely fiziológiai megközelítésben vizsgálja az emberi beszédet. Azt kutatja, hogy miként hozzuk létre a [[beszéd|beszédet]] az artikulációs szerveinkkel. A zöngeképzés, a beszédképzés, illetve a kiejtés sajátosságaival foglalkozik, vagyis a kimondott szavak, mondatok, szövegek képzésével. <brA />[[beszédhang|beszédhangok]] képzése univerzális, a [[beszédszervek]] szempontjából ezt a [[tüdő]] és a [[hangszalag|hangszalagok]] működése, az üregrendszerek sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése és a képzési tartam határozza meg. Az egyes nyelvek azonban specifikusan válogatnak a lehetőségekből, így eltérő hangzás alakulhat ki, amiben közrejátszik a nyelv beszédhangjainak száma, a magán- és mássalhangzók aránya, valamint a hangsorépítési sajátosságok.
 
A [[beszédhang|beszédhangok]] képzése univerzális, a [[beszédszervek]] szempontjából ezt a [[tüdő]] és a [[hangszalag|hangszalagok]] működése, az üregrendszerek sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése és a képzési tartam határozza meg. Az egyes nyelvek azonban specifikusan válogatnak a lehetőségekből, így eltérő hangzás alakulhat ki, amiben közrejátszik a nyelv beszédhangjainak száma, a magán- és mássalhangzók aránya, valamint a hangsorépítési sajátosságok. <br />
A magyar beszédhangokat osztályozhatjuk tradicionálisan, vagy a szájüregben keletkező szűkület fokozatai szerint. A hagyományos felosztást megtartva beszélünk [[magánhangzó|magánhangzókról ]]és [[mássalhangzó|mássalhangzókról]]. A szűkület szerint jellemző lehet a teljes zárás, a kis rés, a tágabb rés, valamint a szűkület hiánya. <brAz />egyes beszédhangok pontos meghatározásához meg kell adnunk annak képzési jegyeit. Ezek a jegyek határozzák meg az [[artikuláció|artikulációs gesztust]], vagyis, hogy hogyan mozognak a beszédszervek ejtés közben. Azon artikulációs gesztusok összességét, melyek egy-egy beszédhangot definiálnak, artikulációs konfigurációnak hívunk.
Az egyes beszédhangok pontos meghatározásához meg kell adnunk annak képzési jegyeit. Ezek a jegyek határozzák meg az [[artikuláció|artikulációs gesztust]], vagyis, hogy hogyan mozognak a beszédszervek ejtés közben. Azon artikulációs gesztusok összességét, melyek egy-egy beszédhangot definiálnak, artikulációs konfigurációnak hívunk. <br />
 
===A beszédhangok képzése===
====A tüdő működése====
Háromféleképpen képezhetünk hangot a [[légzés]] szempontjából: <br />
 
1. # kiáramló levegővel (magyarban is ez a szokásos) <br />▼
2. # beszívott levegővel ([[indulatszó|indulatszavak]] ejtése a magyarban lehetséges így is) <br />▼
3. # levegőáramlás nélkül (magyarban a nemtetszést kifejező cc-féle hangzás) <br />▼
 
▲1. kiáramló levegővel (magyarban is ez a szokásos) <br />
▲2. beszívott levegővel ([[indulatszó|indulatszavak]] ejtése a magyarban lehetséges így is) <br />
▲3. levegőáramlás nélkül (magyarban a nemtetszést kifejező cc-féle hangzás) <br />
====A hangszalagok működése====
Különböző hangokat tudunk létrehozni a hangszalagok működésének szempontjából: <br />
 
1. # zöngés hangok<br />▼
2. # zöngétlen hangok<br />▼
3. # [h]-hangok<br />▼
4. gégezárhang<br# />gégezárhang▼
5. # suttogott hangok<br />▼
 
▲1. zöngés hangok<br />
▲2. zöngétlen hangok<br />
▲3. [h]-hangok<br />
▲4. gégezárhang<br />
▲5. suttogott hangok<br />
====Az üregrendszerek sajátosságai====
Az üregrendszer szerint is különbözőképpen képezhetünk hangokat: <br />
 
1. # [[szájüreg|szájüregen]] át távozó levegővel ejtett hangok: [[orális hang|orális hangok]] <br />▼
2. # orrüregen át távozó levegővel ejtett hangok: [[nazális hang|nazális hangok]] <br />▼
3. # a száj- és orrüregen át egyidejűleg távozó levegővel ejtett hangok: nazoorális hangok<br />▼
 
▲1. [[szájüreg|szájüregen]] át távozó levegővel ejtett hangok: [[orális hang|orális hangok]] <br />
▲2. orrüregen át távozó levegővel ejtett hangok: [[nazális hang|nazális hangok]] <br />
▲3. a száj- és orrüregen át egyidejűleg távozó levegővel ejtett hangok: nazoorális hangok<br />
====A nyelv mozgása====
A [[nyelv]] mozgása szerint is különféle hangok hozhatóak létre: <br />
 
1. a nyelv függőleges mozgása szerint<br />
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Artikulációs_fonetika”