„IV. Márton pápa” változatai közötti eltérés

Azonban Márton minden igyekezete hiábavalónak tűnt, amikor a franciák ellen lázadás tört ki 1282-ben [[Szicília|Szicíliában]]. A királyság lakosai az úgynevezett [[szicíliai vecsernye|szicíliai vecsernyén]] véget vetettek Károly uralkodásának, és elűzték őt az ország trónjáról. Helyére [[III. Péter aragóniai király|III. Pétert]], [[Aragónia]] királyát hívták meg. Az Anjou-ház trónfosztását a pápa minden erejével megpróbálta visszafordítani. Azonnal kiátkozta Pétert az egyházból, és keresztes háborút hirdetett ellene Európaszerte. Azonban ezen törekvései kudarcba fulladtak. Márton [[III. Fülöp francia király|Merész Fülöpöt]], IX. Lajos gyermekét nevezte meg Szicília új uralodójának, azonban a francia herceg seregei kudarcot vallottak Péter hadai ellen. [[1285]] elején végül Károly is meghalt, mire Márton minden reményét elveszítette. Pontifikátusának fennmaradó idejét elvonultan töltötte [[Perugia]] városában. Itt érte utol a halál [[1285]]. [[március 28.|március 28-án]]. <br>

Ő is szerepel [[Dante Alighieri|Dante]] poklában, méghozzá a purgatóriumban találkozik vele a költő. Itt mindössze a néhai egyházfő falánkságáról esik szó, hiszen Márton élt-halt az angolnáért és a borért.

 

{{Pápa|előző=[[III. Miklós pápa|III. Miklós]]|