„Központi hatalmak” változatai közötti eltérés

[[Kép:World War 1.gif|bélyegkép|325px|<font color="f7b433">'''██'''</font> =A Központi hatalmak országai<br />

<font color="f2db76">'''██'''</font> = Központi hatalmak gyarmatai és megszállt területei<br />

<font color="59be6e">'''██'''</font> = Az antant<br />

<font color="a9da7f">'''██'''</font> = Az antant gyarmatai és megszállt területei<br />

<font color="cccccc">'''██'''</font> = Semleges államok]]

 

 

== A szövetség kialakulása ==

=== Német birodalom – Osztrák–Magyar Monarchia ===

A Német birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország által 1882. május 20-án megkötött hármasszövetség létrejöttének célja [[Franciaország]] visszaszorítása volt. (Ez a koalíció a közkeletű felfogással ellentétben nem az 1879-ben Németország és Ausztria-Magyarország között megkötött kettősszövetség kibővítése volt, hanem attól függetlenül funkcionált.) 1914-ben, miután a Monarchia és a Német Birodalom hadat üzent az antant hatalmaknak, Olaszország nem lépett be a világháborúba, mivel úgy ítélte meg, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbia elleni támadó fellépéséből számára nem következik ilyen jellegű kötelezettség. Végül Olaszország 1915. május 23-án az antant oldalán lépett be az I. világháborúba.

[[Bulgária]] nagy területeit foglalták el [[1913]]-ban szerb, román és görög csapatok, ezáltal Bulgária területe jelentősen lecsökkent. Bulgária szeretett volna revansot venni, és az I. világháború erre kitűnő alkalom volt. [[1915]] októberében Bulgária hadat üzent az antant hatalmaknak és megtámadta [[Szerbia|Szerbiát]], amit a központi hatalmak rövidesen el is foglaltak. Bulgária hadüzenetét a szláv világ, a [[pánszlávizmus]] árulásának fogták fel, legfőképpen Oroszországban.

 

Bár a központi hatalmak csak négy államból álltak, számos el nem ismert országrész, állam, felkelők támogatására számíthatott.

*A [[húsvéti felkelés]] során [[Dublin]]ban deklarálták az [[írek]], hogy mindenkit támogatnak, akik az [[Egyesült Királyság]] ellen harcolnak.

*A felkelő írek támogatták a központi hatalmakat. [[1917]]-[[1918]]-ban a [[finnek]] [[Carl Gustaf Emil von Mannerheim|Mannerheim]] vezetése alatt szintén a központi hatalmak mellett foglaltak állást, mivel a finnek is Oroszország ellen harcoltak.

*[[Ukrajna]] és [[Litvánia]] [[1917]]-[[1918]]-ban de facto kiszakadt Oroszországból és a központi hatalmakat támogatta.

 

== A szövetség összeomlása ==

[[1918]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] Bulgária fegyverszünetet kért az antanttól, miután összeomlott a bolgárok által tartott [[balkáni front (első világháború)|balkáni front]]. [[1918]]. [[október 30.|október 30-án]] az Oszmán Birodalom kötött fegyverszünetet a britekkel. Az Osztrák–Magyar Monarchia a [[Vittorio Venetó-i csata]] után összeomlott és [[1918]]. [[november 3.|november 3-án]] megkötötte a [[Padovai fegyverszünet]]et. A Német Birodalom magára maradt. [[1918]]. [[november 11.|november 11-én]] végül a Német Birodalom is fegyverszünetre kényszerült az antant hatalmakkal szemben. a Központi hatalmak fegyverszünetével a szövetségnek vége szakadt és ez egyben az [[első világháború]] végét is jelentette.

 

 

{{első világháború}}