„Menetelés Rómába” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
[[1919]]-ben a [[szocializmus|szocialistából]] jobboldalivá vált Mussolini vezetésével megalakult az összefogást szimbolizáló [[fasces]]t jelképül választó ''[[Fascio di Combattimento]]'' (Harci Fascio), amely eleinte baloldali-[[nacionalizmus|nacionalista]] egyveleg programmal rendelkezett, de nem hívta fel magára a közvélemény figyelmét. El is bukott a választásokon, ami ideológiai váltáshoz vezetett. A győztes szocialisták szervezkedését rossz szemmel néző [[milánó]]i városvezetés vette először igénybe a [[leninizmus|bolsevik]]ellenességüket hangoztató fasiszták segítségét, akik örömmel vettek részt fegyveres csapataikkal ([[squadra|squadrák]]) a választások óta rendszeressé váló csetepatékban. A baloldaliak kiléptek a fascióból, az [[1920]] májusában elfogadott új program pedig leszámolt a korábbi baloldali törekvésekkel. Deklarálták, hogy a külpolitikában a [[első világháború|világháború]] veszteseit fogják támogatni a hálátlan győztesek helyett. Még a [[Vatikán]]nal való viszony is megváltozott: Mussolini az egyházzal jó kapcsolatokat kívánt ápolni.
[[1921]]-ben Mussolini a fenyegető szocializmusra és a fasiszták fontos rendfenntartó szerepére hivatkozva belépett a többségében polgári pártokat tömörítő Nemzeti Blokkba. Ekkor már rengeteg híve volt: fascióiban vagy 200-250 000 ember tömörült. A közelgő választások
1921 végén a PNF 320 000 taggal rendelkezett, ez azonban édeskevés volt a baloldali szervezetek mintegy kétmilliós táborához képest. A parlamenti képviselet is csekély volt ahhoz, hogy arra alapozva át lehessen venni a hatalmat. Mussolini kettős játszmába kezdett: egyfelől továbbra is fenntartotta a PNF „vörösverő” imázsát, másfelől pedig pedig igyekezett megszerezni a társadalom vezető rétegeinek (nagytőke, hadsereg, egyház) rokonszenvét is. A római menetelés egyik közvetlen előzményeként 1922. október 2-án a feketeingesek bevonultak [[Bolzano (település)|Bolzanóba]], ahol megbuktatták a város utolsó német ajkú polgármesterét. [[Italo Balbo]] szerint ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a fasiszta vezetőség úgy döntött, Róma ellen vonul.
|