„Korpona (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

Nevét a fennmaradt írásos források [[1238]]-ban említik először ''"Corpona"'' néven, amikor a király megerősíti a korponai szászok és a [[bozóki apátság]] közötti vámegyezséget. A [[tatárjárás]] a települést teljesen elpusztította. A város [[1244]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Bélától]] kapott ismét kiváltságlevelet. A temploma már a [[13. század]]ban állt. [[1393]]-ban vásártartási jogot kapott. A [[15. század]] elején védőfalakkal vették körül, majd [[Jiskra János|Giskra]] katonáinak [[1440]]-es támadása után a templomot még külön erődítménnyel is körülvették. A huszita sereg, majd 20 évig birtokolta a várat, amikor is [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kiverte őket a környékről. [[1546]]-ben a város feletti hegycsúcsra őrtornyot építettek, melyet a köznyelv ''Tarisznyavár''ként emlegetett. [[1564]]-ben az alsó kapu elé külső erődöt emeltek, melyet [[1905]]-ben bontottak le. [[1582]]-ben a török sikertelenül ostromolta. Az állandó török veszély miatt a [[17. század]] végéig [[Hont vármegye]] székhelye volt.

 

 

Vályi András szerint ''"Jeles dombos helyen épűlt Szentegyháza a’ Városnak, melly tornyokkal, és magas falakkal meg erőssíttetett vala, ’s Vár gyanánt szolgált. Épűletei e’ Városnak tsínosak, mellyek között emlékezetet kíván a’ Piaristáknak Szentegyházok, és Klastromjok, ’s oskolájok is, mellyben az ifjúságot minden szorgalommal nevelik. Lakosai e’ Városnak külömbféle mesterségeknek folytatása, földmivelés, szőlő, ’s gyümölts termesztés által táplállyák életeket. Vidékje igen kies, levegője egésséges, gyűmöltsei kedvesek, bora középszreű, földgyének némelly része kiváltképen jó, ’s mind búzát, mind gabonát, és egyéb veteményeket is haszonnal terem, fája, legelője, piatza van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>