„Gulyás Pál (költő)” változatai közötti eltérés

| születési név = Gulyás Pál Lajos

| születés helye = [[Debrecen]], {{zászló|magyar}}

| halál helye = [[Debrecen]], {{zászló|magyar}}

| halál dátuma = [[1944]]. [[május 2313.]] {{életkor-holt|1899|10|27|1944|5|23}}

'''Gulyás Pál Lajos''' ([[Debrecen]], [[1899]]. [[október 27.]] – [[Debrecen]], [[1944]]. [[május 2313.]])<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_G22@0692 magyar költő, tanárGyászjelentése]</ref><ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21891-10847-78?cc=1452460&wc=M935-C7K:586432928 GulyásHalotti Istvánanyakönyvi kivonata]</ref>) [[debrecenMagyarok|magyar]]i tanárköltő, fiatanár.

==ÉleteÉletpályája==

Szülei: Gulyás István [[debrecen]]i tanár (1867-1941)<ref>[http://www.beregszaszi-debr.sulinet.hu/iskola/hagyom/v_t_foto/gulyas_i.htm Beregszász]</ref> és Both Zsuzsanna voltak.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23842-1046-39?cc=1452460&wc=M935-C92:1562923705 Születési anyakönyvi kivonata]</ref> A [[Debreceni Református Kollégium]]ban tanult. [[Debrecen]]ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot 1919-ben verssel üdvözölte. Első műve 1923-ban jelent meg. 1924-ben [[Hajdúböszörmény]]ben tanított. 1925-1926 között [[Kiskunhalas]]on volt tanár. Ezután a [[debrecen]]i Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a [[debrecen]]i Ady Társaságnak, amelyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat kapott. 1934-ben [[Fülep Lajos]]sal és [[Németh László (író)|Németh László]]val együtt szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak[[Válasz]]nak.

A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus. AMűvelt költő, a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] költői hatottak, filozófiai érdeklődése is megmutatkozik verseiben, befolyással volt rá [[Oswald Spengler]] krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a nép mozgalom poétikai törekvéseit követte, megszólaltatta a néphagyományokat. Formavilágában a népköltészeti hagyományokat követte. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, [[Debrecen]]ben kívánt szellemi központot kialakítani. FelfedezteÉrzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (''Csokonai gúlája előtt''), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (''Nibelungi köd'', ''Isten követje''), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (''A Biblia siratása'', ''Új vanitatum vanitas''). ''Az Alföld csenjében'' (1943) című kötetében vált éretté költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyre a népnépi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek igazodnia kellene. (''Út a Kalevalához,'' (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében "egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben" található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a népiséget éllította esztétikájának középpontjába és kérte számon a kor magyar irodalmán.

* Testvér gályákTestvérgályák (Társkötet[[Juhász Géza|Juhász Gézával]], 1923)

==ForrásForrások==