„Jules Mazarin” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.132.231.187 (vita) szerkesztéséről B.Zsoltbot szerkesztésére |
|||
45. sor:
Pompakedvelő műgyűjtőként – és végtelenül kapzsi emberként – hatalmas vagyont gyűjtött, amit nagyrészt kiterjedt rokonságára hagyományozott. Személyes könyvtára lett a [[párizs]]i [[Bibliothèque Mazarine]] gyűjteményének alapja. Kitűnő ízlése és olasz kulturális gyökerei révén hozzájárult a kor francia kultúrájának fejlődéséhez.
== Származása, ifjúkora ==
Mazarin családja [[Róma|Rómában]] élt, egész gyermekkorát ott töltötte. Édesanyja csak a szülés előtt vonult vissza a [[Nápoly]] közeli hegyekben lévő, hűvösebb levegőjű pescinai családi birtokra.<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=8}}</ref>
A Mazzarini család [[genova]]i eredetű volt. Nagyapja, Giulio, [[Szicília|Szicíliába]] költözött, itt született édesapja, Pietro is, aki már nagyon fiatalon Rómába utazott és Filippo Colonna [[connétable]], Balliano hercege, a nagyhatalmú Colonna-család tagjának szolgálatába állt.<ref name="Opcit|n=Petitfils|o=32">{{Opcit|n=Petitfils|o=32}}</ref>. A Colonna- és a vele szoros rokoni kapcsolatokat tartó Barberini-család, amelyből a pápa is származott, a római hatalmi elit központját alkották.
Pietro Mazzarini munkájával az évek során annyira elnyerte urának jóindulatát, hogy az lehetővé tette számára keresztlánya, a nemesi rangú Hortensia Bufalini feleségül vételét. A házasságból két fiú és négy lány született.<ref name="Opcit|n=Mongrédien|o=10">{{Opcit|n=Mongrédien|o=10}}</ref>
[[Fájl:Connétable Filippo Colonna.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Connétable]] Filippo Colonna]]
Giulio, a legidősebb volt a család kedvence. Hét éves korában felvették a [[jezsuiták|jezsuita]] oktatás fellegvárába, a ''Collegio Romanó''ba, ahol kiemelkedő tehetségéről tett tanúbizonyságot. Könnyen tanult, szívesen szerepelt. 16 éves korában elismeréssel fogadott előadást tartott egy akkoriban az égen megjelent üstökössel kapcsolatban. [[Loyolai Szent Ignác|Loyolai Ignác]] szentté avatása alkalmából, 1622-ben, egy passiójátékon Ignác szerepét játszotta, olyan átéléssel, hogy tanítói és nézői egyaránt elragadtatással nyilatkoztak tehetségéről és személyes varázsáról.<ref name="Opcit|n=Mongrédien|o=10"/> A jezsuiták szerették volna megnyerni rendjük számára, de ő erre nem hajlott. Ellenkezőleg – amint azt az őt megfigyelő jezsuiták is megtudták –, gyakori látogatója lett kétes lebujoknak, és hatalmába kerítette őt a kártyaszenvedély. Apja kérésére ezért a Colonna család feje, aki 18 éves fiát éppen [[Spanyolország]]ba, [[Alcalá de Henares]]be küldte tanulni, Giuliót adta mellé kísérőül.
A két fiatal rendkívül jól megértette egymást, idejüket megosztották a jogi tanulmányok és a madridi udvari élet örömei között. Sajnálatos módon a játékszenvedély itt is utolérte Giuliót. Pénzzavarba került, és hitelezői javaslatára házasságot tervezett egy gazdag spanyol lánnyal. Ifjú ura azonban ezt nehezményezte, és ezért egy sürgős üzenettel Rómába küldte apjához. Az üzenet tartalma természetesen a házassági tervek elárulása volt, és Giulio vissza sem térhetett Spanyolországba.<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=12}}</ref> Rómában viszont tanulmányai befejeztével jogi doktorátust szerzett.<ref name="Opcit|n=Petitfils|o=32"/>.
== Pápai szolgálatban ==
| |||