„Jagelló Izabella magyar királyné” változatai közötti eltérés

| állam =

| megnevezés = [[Magyar király]]né, [[Erdély]]i kormányzó

| uralkodás_kezdete = [[Magyarország királyai|Magyar királyné]] [[1539]]

| uralkodás_vége = [[1559]], Erdélyi kormányzó [[1556]]-[[1559]]

Paolo Giovio szerint János király, aki ekkor 52 éves volt, és nem örvendett túl jó egészségnek, már nem nagyon akart megházasodni, de Fráter György rábeszélése hatékonynak bizonyult. [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]] így ír ugyanerről:

''Mivel a férfikor fordulópontján volt, ugyanis már 52. évében járt, és mivel gyenge egészségi állapota is gyakran próbára tette, irtózott a házasságtól, de Pannónia előkelő tanácsurai sürgették, hogy adja föl nőtlenségét, s lépjen házasságra, hogy a nemes házasságból származó szeretetreméltó utóddal, a vér eme legértékesebb drágakövével Pannónia királyságát új ékességgel gyarapítva, és a gyermektelenség miatt már-már kihaló Szapolyai házat, mivel testvérbátyja is örökös nélkül halt meg a mohácsi vészben, annak ősi nevét felvirágoztassa. […] ezért rávették, hogy oly sok kimerítő fáradozás és a forgandó szerencsétől eltűrt különféle megpróbáltatásai után a nyugalom megszületése érdekében kérje feleségül Lengyelország királyának, I. Zsigmondnak a leányát.''<ref name="ReferenceA">Rubicon történelmi folyóirat 2008/4.</ref>

[[1539]]. [[január 31.|január 31]]-én csak jelképes esküvőt rendeztek a krakkói palota tróntermében. A lengyel királyi alkancellár, Samuel Maciejowski ura nevében ünnepi beszédet mondott. A házasságkötésről készült királyi végzést szintén az alkancellár fogalmazta, melynek kis részlete rámutat a dinasztikus kapcsolat lényegére: „szentséges királyi felsége meg van győződve arról, hogy ez a barátsághoz járuló új kapocs nemcsak mindkét királyi családot, hanem a szomszédos országokat, Magyarországot és Lengyelországot sokkal erősebb szálakkal és csaknem acélkemény kötelékkel fogja összekötni.”

 

 

====Szapolyai János és Jagelló Izabella házassági szerződésének főbb pontjai====

* Zsigmond király {{szám|70000}} magyar aranyforint értékű hozományt ad leányának, és ehhez János király hitbérként kétszer ennyit ad hozzá, azaz köt le birtokokban, várakban, javadalmakban.

* A várakat és uradalmakat a leendő királyné teljes jogon bírja, a kapitányok, egyéb tisztségviselők hűségesküt tesznek Izabellának. (Az uradalmak a következők voltak: [[Solymos vára|Solymos]], [[Lippa]], [[Déva]], [[Csicsó]], [[Küküllővár|Kis-Küküllővár]] várak és uradalmak, [[Tokaj]], [[Tállya]] és [[Regéci vár|Regéc]] várak jövedelmeinek fele része, [[Debrecen]] városa és a kassai harmincad.)