Szerkesztő:Raczrobert/Georgslied

őű A Georgslied egy ófelnémet költemény, amely valószínűleg a 9. század végén keletkezett.

Az első név szerint ismert ófenémet nyelven (is) író szerzetes Otfrid von Weißenburg ( kb.800 - 870 után) kéziratára jegyezte fel egy ismeretlen szerző az ófelnémet nyelvű költeményt. A dal Szent György megtérítéséről, elítéléséről, kivégzéséről és mártírhaláláról szól. Az ófelnémet ének alapja egy 9. századi latin nyelvű szöveg, amely viszont egy régebbi, 5. századi görög legenda feldolgozása. Elképzelhető, hogy a lejegyzés előtt hosszabb ideig szájhagyomány útján terjedt a dal, de az is, hogy már volt egy másik , ezt megelőző szöveg. Felemerült az is, hogy a szöveg esetleg Otfrid von Weißenburgtól származhat.

A Georgslied 57 versből áll összesen 10 strófában, amit az írnok azonban csak hellyel-közzel tartott be. Allemann és frank nyelvjárási elemek is fellelhetőek, van ami a rajnai-frank nyelvjárásra, van ami a közép-frank nyelvjárásra utal. Ortográfiai hasonlóságokat találni az ún. "Murbachi himnuszok és szószedet"-ben, amely megintcsak összefüggésbe hozható a kora középkori kolostorral Reichenau szigetén; tudatos betűcserék, mint egyes ottani szövegekben, szintén itt is előfordulnak.

A költemény talán az Eifel-hegységben található Prüm kolostorban keletkezett.A karoling királyok kolostora 852-ben I. Lotár (840 - 855) császártól, Német Lajos báttyától megkapta a kappadókiai Szent György karrelikviáját. Ezzel Prüm a keleti-frank Szent György zarándoklatok és relikviaimádat központjává vált. De az is elképzelhető, hogy a Georgslied Badenben vagy Reichenau szigetén jegyeztetett fel. A mainzi érsek és reichenaui apát, III. Hatto (891 - 913) által is kerültek Szent György-relikviák Svábföldre, többek között az ún. Szent Györy-fej, a Reichenau-Oberzelli Szent György-templomba 896-ban. Az jól látható a kultusz terjedési irányáról, hogy a Bodeni-tó kolostorából, Reichenautól a Fekete-erdő|fekete-erdei Szent György-kolostorig terjedt (1084 - 1085)