„Lúgosítás” változatai közötti eltérés

A táplálékok és a szervezet sav-bázis egyensúly összefüggéseit az [[orvostudomány]] hosszú évtizedek óta vizsgálja. Ezen teória orvosi alkalmazása egyetlen szűk területre korlátozódik, a vizelet kémhatásának megváltoztatására. Bizonyos diéta ugyanis, mely elsősorban a húsételek (sertés, marha, baromfi) és gabonafélék kerülését jelenti valóban csökkenti a vizelet savasságát (így a vizelet pH emelkedik), az így megváltozott kémhatása pedig nem kedvez számos urogenitális gyulladást okozó baktériumnak és a vesekő képződésnek sem. Ez a terápia tehát jótékony hatású olyan betegeknél, akik idültvisszatérő hugyútihúgyúti fertőzésektől, és/vagy vesekövektől szenvednek. A két betegség gyakran együttjáregyütt jár. Azonban az étrend nehezen szabályozható hatásai miatt ez a fajta diéta háttérbe szorult és manapság gyógyszerek segítségével sokkal hatékonyabban érik el ugyanezt a kívánt hatást. A túlzottan savas étrendet korábban csontritkulás hajlamosító tényzőként gyanították, ezt a gyanút az újabb orvosi tanulányokvizsgálatok nem igazolták.