„Jakob Bernoulli” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: form, link, korr, eliras jav.
6. sor:
 
==Élete==
Jakob, Niklaus Bernoulli (kereskedő) és Margarethe Schönauer fia és Johann Bernoulli matematikus testvére volt. Az általános iskola befejezésével és apja tanítását követően, annak kívánságára a baseli[[basel]]i egyetemen teológiát és filozófiát tanult. 1671-ben ''Magister artium-i'' fokozatot ért el és 1676-ban megszerezte a teológiai[[teológia]]i engedélyt is. Apja akaratának ellenére autodidakta módon mélyült el a [[matematika|matematikában]] és a csillagászatban[[csillagászat]]ban.
 
[[1676]] és [[1689]] között különböző magántanítói állásokat vállalt el [[Genf]] belvárosában. Ezidőtájt gyakran megfordult Franciaországban. 1681 és 1682 között hosszú útra vállalkozott Hollandián, Nagy-Britannián és Németországon keresztül. Utazásai alatt nem csak a matematika más részeivel ismerkedett meg, hanem többek között [[Hudde]]-dal, [[Boyle]]-lal és [[Hooke]]-kal. Későbbi kapcsolatainak többsége a korszak vezető matematikusaival erre az időszakra vezethető vissza.
 
Hazatérte után a baseli egyetemen 1683-tól magánelőadásokat tartott kísérleti fizikából. Ezidőtájt a [[René Descartes]]-i geometriát, valamint John Wallis és Isaac Barrow munkáit tanulmányozta, amelyek felkeltették érdeklődését az infinitezimális számítás iránt. 1684-ben feleségül vette Judith Stupans-t, akitől később két gyermeke született. A többi Bernoulli családtaggal ellentétben, a két gyermek sem a matematika, sem a fizika területén nem tevékenykedett aktívan.
 
1686-tól alkalmazta a [[teljes indukció]]t, a [[Bernoulli-számok]] segítségével vizsgálta a fontos potenciálsorokat és megalapította a valószínűségelméletet (lásd Bernoulli-féle eloszlás). 1687-ben a baseli egyetem matematika professzorának nevezték ki és fiatal testvérével ( egyben tanítványával), Johannal elkezdte a Leibniz-i infinitezimális számítást átdolgozni és alkalmazni. A két testvér alkalmazta először ezt az új kalkulust, anélkül, hogy Leibniz ismeretségi köréhez tartoztak volna.
 
1689-ig közzétette a potenciálsorral és valószínűség-számítással kapcsolatos jelentős munkáit, többek között a nagy számok törvényét. 1690-es évek elején elsősorban a valószínűség-számítás területén dolgozott, ahol a differenciál-egyenleteket és a fontos görbéket vizsgálta. A sokévi rivalizálást követően 1697-ben Jakob összeveszett öccsével.
 
[[1699]]-ben a párizsi Tudományos Akadémia tagjai közé választották, csakúgy, mint két évvel később [[Berlin]]ben. EzidőtájtEkkor többek között [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]-cel és Nicolas Fatio de Duillier-vel levelezett.
 
[[1705]]. augusztus 16-án, ötven évesötvenéves korában [[Bázel]]ben halt meg; a baseli professzori széket öccse Johann vette át.
 
==Munkássága==