„Orczy-park” változatai közötti eltérés

Az 1850-es években Széchenyi István belső munkatársa és bizalmasa, Pest első közjegyzője, a Margitsziget, Lóversenypálya, Laszlovszky major, Vigadó, Rumbach, Császár - és Rudas fürdők stb. bérlője kezelésében állt, aki sokat tett a park kialakítása és gondozása körül. Fia, az első magyar úszó, első sportlap alapító, első Balaton-átúszó, [[Szekrényessy Kálmán]] (1846-1923) ifjúsága éveiben sokat végzett itt úszó és atlétikai edzéseket.<ref>{{cite book |last= |first= |editor= Katona Csaba és [[Szekrényessy Attila]]|authorlink= |coauthors= |title= Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből Bp.|year= 2008.|publisher= |location= |id= ISBN ISBN963963 218 316 9}}</ref>

1867 után a kert egyre rosszabb állapotba került, leégett az üvegház is és cirkusz ütött tanyát a parkban. 1873-ban a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] rendbe hozatta a parkot. Mégsem válhatott közparkká, hanem a katonai Akadémia vette kézbe, gyakorlóteret, és lovaspályát építettek benne.