„Báthory István Alapítvány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szerozsa (vitalap | szerkesztései)
→‎Kezdetek: képjav
3. sor:
 
== Kezdetek ==
[[Fájl:Bathory_fejedelemStefan Batory 1.pngPNG|bélyegkép|jobbra|150px|A Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király (a kép szintén a BIA logójaként funkcionál)]]
Az 1989-es események után az [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség|RMDSz]] helyi szervezetében felmetültfelmerült a kérdés, hogy mit tehetnének a romániai, s szűkebben a szilágysági magyar nemzeti közösségért. Közös gondolat volt, hogy fel kell éleszteni és erősíteni kell, főleg a fiataloklbanfiatalokban a magyarságtudatot, az érdeklődést a részben agyonhallgatott, részben meghamisított nemzeti múlt és történelem iránt, át kell menteni a következő generációknak a szellemi és tárgyi, kutluráliskulturális örökséget. Ezen törekvések mentén született meg a Báthory István Alapítvány gondolata.
 
Az alapítvány gondolatának támogatására levelezés indult. Erkölcsi hozzájárulásukat aláírásával biztosította dr. Bocskai István egyetemi tanár ([[Marosvásárhely]]), Bokor András újságíró ([[Nagyvárad]]), [[Benkő Samu]] akadémikus ([[Kolozsvár]]), [[Csoóri Sándor]] költő, a [[Magyarok Világszövetsége|Magyarok Világszövetségének]] akkori elnöke, dr. Dóczi Pál nyugalmazott orvosprofesszor (Marosvásárhely), [[Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)|id. dr. Entz Géza]] művészettörténész és fia, [[ifj. Entz Géza]] történész ([[Budapest]]), Faragó József akadémikus (Kolozsvár), Fehér János egyetemi tanár ([[Craiova]]), dr. Gaál Mihály [[nyírbátor]]i alpolgálmesteralpolgármester, [[Habsburg Ottó]], az Európa-parlament tagja, [[Imreh István (történész)|Imreh István]] akadémikus (Kolozsvár), Halász György muzeológus (Budapest), [[Jakó Zsigmond]] akadémikus (Kolozsvár), [[Kása Zoltán]] egyetemi tanár (Kolozsvár), Pap Zoltán és Péter Mihály egyetemi tanárok (Marosvásárhely), [[Ráday Mihály]] országgyűlési képviselő (Budapest), Spielman Mihály könyvtáros (Marosvásárhely), [[Szabad György]], akkori parlamenti házelnök (Budapest), [[Tempfli József]] római katolikus megyés püspök (Nagyvárad), [[Tőkés László]] református püspök (Nagyvárad).<ref name="Szilágysomlyó 2001">A 750 éves Szilágysomlyó (szerk. Hajdú Attila). Kolozsvár, BIA–Művelődés, 2001. 262.</ref>
 
Az alapító okirat szövegét [[Széman Péter|dr. Széman Péter]] készítette el, majd egy szűkebb bizottsági tárgyalás után, 1992. június 29-re készen állt a szöveg. Az (akkor még) állami közjegyzőségen aláírásukkal hitelesítették az okiratot: dr. Széman Péter, Balogh Sándor, Fodor István, Mártonffy István, Acsádi Elek, Lőrincz Ferenc Ottó, Mike Zoltán, Tőtős Árpád, dr. Hajdu Attila, dr. Bereczki Sándor, Joikits Attila, Nagy Mihály, Kiss Zoltán, Oláh János, Farmati Gyula és Szőnyi József; rajtuk kívül álló okokból nem tudtak megjelenni, de alapító tagoknak számítanak: dr. Veress István, Szabó István, Vida Gyula, Nagy Lajos Károly, Sallay Károly.<ref name="Szilágysomlyó 2001"/>
11 ⟶ 12 sor:
A bírósági bejegyzés véglegessé válása után az alapító tagok megválasztották a tizenöt tagú kuratóriumot (Acsádi Elek, Balogh Sándor, Bereczki Sándor, Farnas Géza, Hajdu Attila, Joikits Attila, Kiss Zoltán, Mártonffy István, Lőrincz Ferenc Ottó, Mike Zoltán, Nagy MIhály, Simonffi Irén, Széman Péter, Szőnyi Józseg és Veress István. A kuratóriumi tagok (az alapszabályzat értelmében) három évre háromtagú elnökséget választottak, Balogh Sándor (elnök), Acsádi Elek, Széman Péter alelnökök. Az adminisztratív munkálatokat Rencsik Ágnes (könyvelő), Schönstein Kornélia (titkárnő) és Tőtős Árpád (pénztáros) látták el.<ref>A 750 éves Szilágysomlyó (szerk. Hajdú Attila). Kolozsvár, BIA–Művelődés, 2001. 263.</ref>
 
[[Fájl:Bathory_fejedelem.png|bélyegkép|jobbra|150px|A Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király (a kép szintén a BIA logójaként funkcionál)]]
== Az Alapítvány célja ==
Az alapszabályzat szerint a BIA célja a névadó fejedelem szellemi örökségének ápolása és a vele kapcsolatos műemlékek gondozása, restaurálása és fejlesztése. Az alapítvány ezzel is elő kívánja segíteni az Erdélyben élő népek kulturális, szellemi és anyagi örökségének megőrzését az itt élő népek közös hasznára.