„Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
magyarítás
66. sor:
 
Január 7-én a németek visszaszerezték Czarnkówot, míg a lengyelek Chodzieżet foglalták el .
 
<!-- QQQQ Eddig jutottam Pepo41-->
=== Dowbor-Muśnicki tábornok parancsnoksága ===
[[Fájl:Leon Prauzinski Szturm na Prezydium Policji 1918.jpg|200px|thumb|left|Támadás a Rendőrség FőkapitányságáraFőkapitánysága ellen - Leon Prauziński képe]]
 
[[Fájl:Uniform of the 1st Wielkopolska Uhlan Regiment.png|200px|thumb|left|Nagy-lengyelországi Hadsereg tizedesetizedesi egyenruhája]]
1919. január 9-én FőnéptanácsFő Néptanács hivatalosan kihírdette, hogy átveszátveszi a hatalmat, de nem határozotthatározta meg a területétkiterjedését. A felkelés parancsnokává '''Józef Dowbor-Muśnicki''' tábornokattábornokot nevezte ki. A vezérkari főnökefőnök viszont Piłsudski embere lett – Julian Stachiewicz alezredes.
 
NRL fokozatosan lengyelesítette a közigazgatást: eltávolítotteltávolította a lengyelellenes hivatalnokokat, a német járási tanácsokat (''Landraten'') lengyel ''starosták''nak (járás főhivatalnokainak) rendeltalá alárendelte. Abban az időbenIdőközben a lengyelek elvesztették Nakło-t, de megszereztékjanuár 11-én elfoglalták Żnin-t (jan. 11.).
 
Az NRL megtiltotta a hadseregnek, hogy foglaljákelfoglaljanak aolyan területeket, amelyeken többségben németek éltek, mert ezterre rosszulrossz szemmel néznének a békekonferencia résztvevői, azt (imperializmusnak tartanák, és nem nemzet-felszabadító harcnak).
 
Január 21-én egy vita tűntkeletkezett kiaz NRL és a varsói kormány képviselői között az eskü miatt, amelytamelyet nagy-lengyelországi hadsereg katonai tették le. Julian Stachiewicz lemondta a vezérkari főnök állásátlemondot, helyébe '''Władysław Anders''' ezredes helyettesítettelépett. RövidenRöviddel azutánkésőbb a Piłsudskihez hűséges katonatiszteknek kiel kellett hagyniuk a legfontosabb parancsnoki állásokatpozíciókat a Nagy-lengyelországi Hadseregben.
 
Január 25-én megszakítottákmegszakítottak minden kapcsolatot Nagy-Lengyelország és Németország között.
 
Február 2-an a harcoló felek megkezdtek tárgyalni kezdtek. A németek azt követelték, hogy a lengyelek felbontsákoszlassák fel a Nagy-lengyelországi Hadsereget, elismerjékismerjék el a német jogokatfelségjogot Nagy-LengyelországLengyelországgal irántkapcsolatban és megfizetsenekfizessenek kárbantartástkártérítést a harcok folyamán kitűnőelőállt károkért. – azértEzért a tárgyalás megszakadt.
 
Január 26-án lefolyottvolt a választás a lengyel parlamentbeparlament (SzejmbeSzejm) képviselőiről. Mivel pedig Nagy-Lengyelország, Pomeránia és Szilézia formálisanformailag még Németországmindig részeiNémetországhoz voltaktartoztak, így ott nem folytatták le a választástválasztottak, hogy ne tűnjenekkerüljenek kielő problémák Lengyelország számára a nemzetközi kapcsolatokban, ha a nagy-lengyelországi felkelés elveszteneelbukna. A felkelés győzelme esetében pótlágos választást terveztek Varsóban. Egyelőre pedig, február 7-én, Józef Piłsudski Államfő kiadtakiadott aegy olyan dekretumot, amely megengedettmegengedte a németek által megszállt területekből származóterületek 16 képviselőtképviselővel képviseljék magukat a lengyel Szejm üléseibeSzejmben. Február 14-én egy nagy-lengyelországi képviselő, '''Wojciech Trąmpczyński,''' szejmmarsalla szejm elnöke lett (=a szejm elnökemarsallja). – tehát,Így az egyik legfontosabb állást teljesítőbetöltő személy egy idegen állam polgárságúállampolgárságú volt. Hasonlóan, már január 16-án két nagy-lengyelországi lett miniszterminisztere lett [[Ignacy Jan Paderewski]] kormányábankormányának.
 
Február 10-én NRL feloszlattafeloszlatott minden várostanácsotvárosi tanácsot és meghatároztakitűzte az önkormányzati választástválasztásokat március 25-ére. A célja az volt ezzel, hogy a nagy-lengyelországi önkormányzatban a lengyelek kormányozzanak.
 
Harcok február feléig tartottak. 16-án [[Trier]]ben aláírták az egyezményt, amely hosszabbította a világháborút befejező novemberi fegyverszünetet az Antant-államok és Németország között. Franciaország nyomása során Németország beleegyezett, hogy az egyezmény a nagy-lengyelországi frontot is illesse. A Nagy-lengyelországi Hadsereget az Antant szövetséges haderejének ismerték el. Az egyezmény megtiltotta a németeknek, hogy folytassak támadásokat és túllépjék a demarkációs vonalt (a térképen – sötétzöld).
 
Harcok február feléigközepéig tartottak. 16-án [[Trier]]ben aláírták azt az egyezményt, amely hosszabbította a világháborút befejezőkövető novemberi fegyverszünetet az Antant-államok és Németország között. Franciaország nyomása soránnyomására Németország beleegyezett abba, hogy az egyezmény a nagy-lengyelországi frontotfrontra is illessekiterjedjen. A Nagy-lengyelországi Hadsereget az AntantAntanttal szövetséges haderejénekhaderőnek ismerték el. Az egyezmény megtiltotta a németeknek, hogy folytassaka támadásokat és túllépjék a demarkációs vonaltvonal átlépését (a térképen ez sötétzöld színű).
<!-- QQQQ Eddig jutottam Pepo41-->
=== A fegyverszünettől az egyesülésig ===
[[Fájl:Pomnik Powstańców Wlkp Poznań detal.jpg|thumb|left|200px|Nagy-lengyelországi felkelők műemléke Poznańban]]