„Cîteaux-i ciszterci apátság” változatai közötti eltérés

A '''CîteauxiCîteaux-i ciszterci apátság''' vagy '''CôteauxiCôteaux-i ciszterci apátság''' ([[francia nyelv|franciául]] ''Abbaye de Cîteaux,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Cistercium'') a [[Föld|világ]] első [[ciszterciek|ciszterci]] [[kolostor]]a. [[Dijon]]tól 25 km-re található délre, [[Saint-Nicolas-lès-Cîteaux]] mellett, [[Burgundia]] tartományban. Napjainkban a [[trappisták]] birtokában áll.

Itt alakult meg a [[12. század]]ban a ciszterci szerzetesrend, amely rövidesen [[Európa]] legtöbb katolikus államában apátságokat hozott létre. Érdemeik között szerepel a mezőgazdaság fejlesztése. [[Magyarország]]ra Cîteaux egyik filiájából, [[ClairvauxiClairvaux-i ciszterci apátság|ClairvauxbólClairvaux-ból]] telepítettek először szerzeteseket.

[[1098]]-ban a burgund [[Molesme]] [[bencések|bencés]] kolostorából három ifjú [[Cîteauxi Szent Alberik|Szent Alberik]], [[Harding Szent István|Szent István]] és [[Molesmei Szent Róbert|Szent Róbert]] kiváltak, mert azt kellett tapasztalniuk, hogy a kolostor lezüllött. CîteauxbanCîteaux-ban alapítottak új kolostort. Szent István apátsága idején [[1112]]-ben csatlakozott az apátsághoz [[Clairvaux-i Szent Bernát]], aki további alapjait tette le a rendháznak [[1115]]-ben és ez már ténylegesen is az új szerzetesrend megalakulását jelentette, amelyhez István megírta az alapokmányát, a ''Carta Caritatis''-t is.

A kolostor egyik filiájából, ClairvauxbólClairvaux-ból [[II. Géza magyar király|II. Géza]] hívott Magyarországra ciszter szerzeteseket, mert fejlett földművelési ismeretekkel rendelkeztek. További telepítésekre [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korától került sor, ugyancsak ClairvauxbólClairvaux-ból.

A [[francia forradalom]] elől a szerzetesek elmenekültek, s a forradalmárok barbár módon a földdel tették egyenlővé a kolostort. A szerzetesek csak [[1898]]-ban települtek vissza CîteauxbaCîteaux-ba, amikor visszavásárolták a területet.